Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

„Minél közelebb mégy hozzá, annál jobban megérted.”

Szabadnem

Nem a gyerekek teszik tönkre a nők karrierjét, hanem a férfiak

...amikor nem veszik ki a részüket az otthoni feladatokból

2018. október 05. - A. R.

A cím szándékosan provokatív – olvasd végig a posztot, hogy megértsd. Egy népszerű amerikai feminista írását adjuk közre magyar fordításban. Jessica Valenti a Feministing blog alapítója, több könyv szerzője. E posztban rámutat, mennyivel jobban járna mindenki (igen, a férfiak is!), ha a gyereknevelésben fele-fele arányban venne részt az apa és az anya.

working-mom_2513251b.jpg

Az anyaság körül keringő legártalmasabb mítoszok egyike az, hogy a gyerekek tönkreteszik a nők karrierjét. Azt mondják a nőknek, hogy vagy választaniuk kell a munkájuk és a gyerekvállalás között, vagy pedig a legproduktívabb éveiket „szerepzsonglőrködéssel”, a munka-magánélet közti folyamatos „egyensúlyozással” fogják tölteni.

Azoknak viszont, akiket hidegen hagynak az efféle cirkuszi mutatványok, érdemes egy kissé más megvilágításban is szemügyre venni a dolgokat. Valójában nem az anyaság, és nem is a gyerekek azok, amik tönkretehetik egy nő karrierjét és a személyes ambícióit.

Hanem a férfiak, akik nem hajlandóak elvégezni a rájuk eső otthoni feladatokat.

Tovább

A csikló, ahogy még sosem láttad

Te mennyit tudsz a csiklódról? Mennyit tudsz a barátnőd csiklójáról? Az alábbi 11 képecske soha nem látott őszinteséggel mutatja be a nők szexuális örömének elsődleges forrását jelentő szervet. Akár nő vagy, akár olyan férfi, aki szeretné ismerni női partnere testének működését, nézd végig ezt a képsorozatot. Megéri. 

 

A poszt tartalma szexuális felvilágosításra szolgál, nem találhatóak benne pornografikus elemek, ezért gyerekek és fiatal felnőttek számára is ajánlható.

 

A női csiklóval kapcsolatban egészen sokáig tévedésben éltünk. Igen, néhány évvel ezelőttig még az orvosok is azt gondolták, hogy egy körömnyi kis szervről van szó.

Pedig ez tévedés!

Tovább

Az abortusz és a férfiak felelőssége

Egy amerikai anyuka kiakadt. Elmondja, szerinte miért igazságtalan a nőket hibáztatni az abortuszért. Blogunkon közreadjuk a twitter-folyamát. Íme egy provokatív érv, hogy miért kellene végre elkezdeni a férfiakat is számon kérni az abortuszok miatt.

Tovább

Egy dühös afrikai feminista

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai író, feminista beszéde a Chatham House konferencián 2018-ban, Londonban

adichie01.jpg

Világunkban 
a férfi magabiztos, a nő arrogáns.
A férfi nem köt kompromisszumot, a nő makacs.
A férfi határozott, a nő erőszakos.
A férfi taktikus, a nő manipulatív. 
A férfi született vezető, a nő irányításmániás.
A férfi tekintélyes, a nő idegesítő.

A jellemvonás vagy viselkedésforma ugyanaz, csak a nemek eltérőek.

Tovább

Ötösöd a lottón vagy ötösöd az egyetemen? Van esélyed! És nincs.

Lottó. Ez olyan, mint a lottó. Mármint, a társadalom működése. Le kell írnom, mert ezen csúszik félre minden második online kommentfolyam... — Szerzőnk eloszlat pár gyakori félreértést, és a végére az is kiderül, melyikre van több esélyed: ötöst szerezni az egyetemen vagy ötöst lőni a lottón?

Tovább

Parkólóvágányra tetted az életemet

Transzneműek ültetik térdükre Kásler Miklóst, szedik le a morzsákat a szakálláról és mesélnek

Az EMMI – immár Kásler „Tízparancsolattal a Halálos Betegségek Ellen” Miklós miniszter vezetésével – nemrég újra felfüggesztette a transzneműek számára életfontosságú eljárást: a nem- és névváltoztatás lehetőségét. Az indoklás pont úgy néz ki, mintha azzal a szándékkal fogalmazták volna meg, hogy kamu volta messziről látszódjon: az új (valójában: két éve ismert) uniós adatvédelmi szabályok nem teszik lehetővé, hogy a minisztériumi dolgozók a transzneműek egészségügyi információit láthassák. Tekintve, hogy a magyar államigazgatás még jelen állapotában is képes lenne a nyomtatványokat egy „Hozzájárulok az adataim kezeléséhez” jellegű mondattal kiegészíteni, jó okkal feltételezhető, hogy a dolog már így is marad.

Mivel olvasóink 99%-ának valószínűleg sosem jutott még eszébe, milyen lenne a másik nem igazolványaival élni, ezért a Prizma közösség környékén megkértük az érintetteket, beszéljenek arról, mit jelent állást, albérletet keresni, egyetemre járni, ügyintézni férfiként női papírokkal, nőként férfi papírokkal.

A megszólalók többsége álnéven szerepel, és a megfelelő hangulati aláfestésről a Girls Living Outside of Society’s Shit nevű bostoni transcore punk kíválóság zenéje gondoskodik.

Tovább

„Lehajtott fejjel, szorongva megyek be a mosdóba”

Június 8-án vette kezdetét a Budapest Pride. Kevesen tudják azonban, hogy ez nemcsak a felvonulást foglalja magában! Hanem közéleti és kulturális programok tömkelegét is. Ráadásul idén először egy teljes hónapon keresztül. Budapesten kívül Miskolcon, Szegeden és Debrecenben is sor kerül ilyen programokra.  Antoni Rita beszámolója a múlt héten lezajlott „Átmenetről mindenkinek” című beszélgetésről. 

 

Tovább

„Minek szül az ilyen, ha eltartani se tudja”

Az ön- és unokagyilkos nagymama esete kapcsán sokan tették föl a kérdést, miért szülnek emberek olyan élethelyzetekben, amikor nem garantált a gyermek jólléte. Például miért szülnek beteg, vagy épp szegénységben élő emberek. Szerzőnk egy lehetséges választ sugall ezzel az írással: talán a helyzetet, a környezetet kéne inkább számon kérni.

Négy éves vagy, egy zsákfaluban élsz a három testvéreddel. A faluban nincs munka, a szüleidnek sincs, max valami alkalmi. Segélyből éltek, családod felnőtt tagjai között legmagasabb végzettség a szakiskola. Egy babával játszol, amit a nagynénéd hozott a szülinapodra. A szülinapodon este apád elverte anyádat, de máskor is volt már ilyen, megszoktad. Kicsit féltél, behúzódtál a szobába, befogtad a füled. Magadhoz szorítottad a babádat.

Tovább

„A vaknak született ember sem tudja elképzelni, hogy milyen a szivárvány”

– interjú a legújabb magyar transz közösség, a Prizma alapítóival

A magyar emberi jogi szervezetek és LMBT-szervezetek célja egy ideje már nem a további terjeszkedés, hanem a túlélés. Ennek ellenére nemrég új transznemű szervezet bontott zászlót. Prizma közösség a nevük, és ezt üzenik: „Megmutatjuk a szivárványt az egyszínűségben!” Bemutatkozó projektjük egy hiánypótló adatbázis, mely LMBT-barát magyar szolgáltatókat reklámoz (fodrászok, pszichológusok stb.). Az adatbázisban jelenleg 67 szolgáltató szerepel, és folyamatosan bővül. A Prizma közösség alapítóival beszélgettünk a transzneműeket érintő diszkriminációról és a mozgalom jövőjéről.

Tovább

Hogyan vehetjük vissza a hatalmat a Fidesztől?

Az újabb választási vereség sokunknak volt hatalmas csalódás. Mi lesz most? Hogyan tovább? Elmondjuk, mit tehetsz te is ahhoz, hogy a hatalmat mégis visszavegyük a Fidesztől.

Tovább

7 dolog, amit nem tudtál a genderizmusról!

Mit gondolnak a magyarországi genderharcosok a biológiáról? Tényleg el akarják venni az emberek nemi identitását? Kötelező lesz-e a melegházasság, ha bevezetik az Isztambuli Egyezményt? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz itt – méghozzá maguktól az érintettektől! Azok a veszélyes feminista genderharcosok most végre őszintén beszélnek. A 6. pontban beavatnak mindenkit a titkos terveikbe. Exklúzív!

 

Vigyázat, a 6. pont nyomokban szarkazmust tartalmaz.

 

A Magyar Időkön megjelent egy cikk „Biológiai helyett társadalmi nemek” címmel. Az Isztambuli Egyezmény jelenlegi állásáról szól. A cikk szerint az Egyezmény „a »biológiai nemek« helyett a »társadalmi nemek« létezését is rögzíti.”

 

Ezzel kapcsolatban mi, közveszélyes feminista genderharcosok szeretnénk tisztázni a következőket.

 

Tovább

„Rendszeresen voltak olyan szituk az életemben, amikor férfiak az összes ruhájukat levették előttem...”

Meleg férfi vagyok, aki egy hetero világban nevelkedett. Az ebben a világban jellemző „erkölcscsősz” kultúra mindig zavarba ejtett. – Egy meleg férfi vallomása, amit neked is olvasnod kell.

Tovább

Neveljük a lányokat macskákká! – megszólalt a legendás feminista

Gloria Steinem immár fél évszázada áll az amerikai feminizmus élén, de még sosem látott olyan mozgalmat, mint amilyen napjaink #MeToo kampánya. Leah Fessler interjújában a Ms. Magazine alapítója számbaveszi a #MeToo hiányosságait, a metszetszemléletű feminizmus fontosságát, és hogy hogyan kéne folytatni a szexuális zaklatás leépítését a következő hónapokban, években. Szpojler: úgy, hogy a lányokat macskákká neveljük!

Tovább

A férfikielégülés női ára

A közgondolkodás számára gyakran magától értetődő, hogy a nők sírva fejeznek be szexuális együttléteket. Vélemény.

 

Nagyon sok nő nem érzi jól magát szex közben, mégis elviseli. Miért nem hagyja ott a partnerét, ha kellemetlenné válik a helyzet? – teszik fel a kérdést sokan.

 

A kérdés összetett, számos lehetséges válaszlehetőséggel. Azonban most legyünk tényleg jóhiszeműek. Próbáljuk valóban megérteni, miért viselkedik valaki így.

Tovább

Filmfesztivál transznemű módra

A november 18-19-i hétvégén abban a szerencsében volt részem, hogy eljuthattam a Stockholmi Transz Film Fesztiválra (Trans Film Fest Stockholm 2017). Az idei programban egy transznemű lelkipásztort, egy háborús veteránt és egy transznemű szopránt is megismerhetett a nagyérdemű, de szó volt a belső értékekről és a gondoskodás fontosságáról is.  sophiataylor beszámolója.

Tovább

Olmi, az utazó

„Nem tudom már, ki volt az, aki az igazgató közeledtét látva barátian odahajolt a kis szőke sráchoz, és sebtében ajánlott neki egy ízes brit káromkodást, amit Woodlington fejéhez vághat. Lényeg a lényeg, hogy fél perc múlva az egész folyosó röhögött.” – Jimmy Molnár novellája

 

 

Tovább

Olajszörnyek, átfektetés és Trump

Mi az az átfektetés? Mit csinálnak az angol átfektetés-aktivisták? És mi köze van mindennek Trumphoz meg az olajszörnyekhez? Londoni tudósítónk jelentkezik. 

Tovább

Előítéletek metszetében

Visszafejlődés helyett hatékony fellépést! 19. WAVE konferencia a nők elleni erőszakról, okt. 30-nov. 1., Budapest. Beszámoló, 2. rész.

/Beszámolónk első része itt található./ 

Az első nap harmadik szekciójának előadásai a metszetszemlélet köré szerveződtek. Az angliai, román és izlandi szakértők a színes bőrű nők, a roma nők és a fogyatékossággal élő nők helyzetét tárgyalták.   

 ***

dorett_jones.jpg

Dorett Jones a brit Imkaan nevű szervezettől érkezett, és az interszekcionális (a továbbiakban: metszetszemléletű) megközelítés fontosságáról beszélt a nők és lánygyermekek elleni erőszak kezelésében. Szervezetük a fekete és etnikai kisebbségekhez tartozó (black and minority ethnic = BME women) áldozatokat segíti közel húsz éve. Az előadó megjegyezte, hogy a feketék globálisan valójában nem kisebbség, hanem többség, de a brit politika nyelvezete miatt mégis a „minority” kifejezésnél maradtak. Az erőszak nálunk is ismert formái mellett (fizikai, lelki, szexuális, verbális, gazdasági, valamint prostitúció) foglalkoznak a vallási alapú erőszak (faith-based abuse): a kényszerházasság és a becsületgyilkosságok elleni küzdelemmel is.

Tovább

Milyen a gondoskodó férfi? Te annak tartod magad?

Az erőszakos férfi ellentéte a gondoskodó férfi. A gondoskodó férfiak kultúrájának kialakításához nyíltan kell beszélnünk a gondoskodás természetéről. Milyen érzés gondoskodni? Ezt kell elsajátítani minden férfinak, megtanulva más férfiaktól, akik már korábban megtanulták azt. Mert amikor egy férfi kifejleszti magában a gondoskodás képességet, egyre közelebb kerül a teljességhez.

Tovább

„Nem az Isztambuli Egyezmény jogrendbe illesztése ártalmas a családokra, hanem az erőszak”

Visszafejlődés helyett hatékony fellépést! 19. WAVE konferencia a nők elleni erőszakról, okt. 30-nov. 1., Budapest. Beszámoló, 1. rész.

A nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése. Nevezhetnénk persze a család szentsége meggyalázásának is, ha van, akinek úgy jobban tetszik. De a kormányt úgy tűnik, egyik megközelítésből sem zavarja a probléma, ugyanis a meghívás ellenére senkit sem delegált az európai nőjogi szervezeteket tömörítő feminista hálózat, a WAVE nemzetközi szakmai konferenciájára. Még az általa generált álcivil szervezeteket, például az Alapjogi Központot sem, pedig az Európa Tanács jó gyakorlatokat rögzítő áldozatvédő dokumentuma, az Isztambuli Egyezmény ellen kirohanó, jogi szövegében „teremtett nemekről”, a napokban pedig, bizonyára Puzsér Róbert írásai által inspirálva, „feminista genderkurzusról” hadováló Szánthó Miklósra igazán ráfért volna némi tájékozódás. (Ehhez képest csak a kisebb probléma, hogy már megint nem láttuk a mostanában kevesebb vizet zavaró Tamási Erzsébetet sem.)

Tovább

Ezt kell tudnod a pszichés és mentális betegséggel élőkről!

Lehet-e ma Magyarországon pszichés és mentális betegséggel nyíltan élni? Miken megy keresztül az az ember, akit a környezete szó szerint „hülyének” és „elmebetegnek” tart? Milyen nehézségeket gördít az ilyen emberek elé a társadalom és a magyar állam? Barabás Andrea vallomása... és javaslatai a változásra!

 

 

Nem véletlen a témám. Saját tapasztalataimat fogom veletek megosztani.

Tovább

7 dolog, amit a #metoo kampányról tudnod kell

A héten elindult egy meglepően nagy mértéket öltő online kampány. Számos, szexuális zaklatást túlélt ismerősöm, köztük feministák és üggyel szimpatizáló aktivisták is csatlakoztak hozzá. Sok támogató is kifejezte a szolidaritását. Facebook tagok írták ki egymás után posztjukban: #metoo (Magyarul: „én is” áldozat, túlélő vagyok.)

 metoo.jpg

Érintettként nem hagyhatom szó nélkül.

 

Figyelem, felkavaró tartalom!

Tovább

4+4 tipp a feminista kiberbiztonságért

Eleged van a kéretlen (pornó)reklámokból? A fölugró ablakokból? A böngészés közben rád ömlesztett irdatlan mennyiségű virtuális szemétből, és abból, hogy adatbúvár cégek lekövetik, mire kattintottál korábban?

Tovább

5 kérdés önmagadhoz, mielőtt az interneten kommentelsz

Mindannyian kerültünk már ilyen helyzetbe: egy ismerős megoszt egy politikai témájú cikket, az alatta lévő kommentek pedig teljesen kiverik nálunk a biztosítékot. Ezek nem értenek semmit! – kiáltjuk, és felvesszük a kesztyűt, jól elmagyarázzuk nekik a tutit. Aztán hirtelen hajnal 3, egymás felmenőivel már hipotetikus intim viszonyt ápol mindenki, de ezek még mindig nem értenek semmit... Hol rontottuk el? Mit lehet tenni, hogy legközelebb ne kerüljünk ilyen helyzetbe?

Tovább

„Szerencsés fiúk”

A férfiak ellen nők által elkövetett szexuális erőszak létezik

Egy kutatónő online kérdőív segítségével vizsgálta a férfiak ellen nők által elkövetett szexuális bántalmazás egyes formáit, amikor az elkövető (vaginális, orális vagy anális) behatolásra kényszeríti az áldozatot. A férfiakkal szemben nők által elkövetett nemi erőszak valós jelenség.

Tovább

Van egy álmom: hogy a lányom és a barátnője összeházasodnak

Peksáné Gyémánt Ágnes (alapító, LMBTQ személyek szülei és hozzátartozói Facebook-csoport) beszéde a Budapest Pride-on

agi00.jpg

Fotó: Bite Zsolt

Mielőtt bemutatkoznék, elmondanám, hogy nemhogy mikrofonba, de még húsz embernél többnek, soha nem beszéltem. De annyi fájdalom és indulat gyülemlett fel bennem, hogy úgy éreztem, ezt már muszáj kiadnom magamból.

ÉN EGY ÉDESANYA VAGYOK, AKINEK A LÁNYA LESZBIKUS.

Egy anyatigris, aki meg akarja védeni a gyerekét. Féltettem magam és féltettem a gyermekem. Mit szólnak majd, ha megtudják? Amíg nem ismernek közelebbről és nem tudják a gyermeketekről, nincs semmi baj. Csak hát, amikor elkezdenek mesélni a családjukról, a gyermekekről, csínyekről és szerelmekről, és rákérdeznek a tieidre… Mit válaszoljak?

Tovább

Lehet-e a szexről közhelyek nélkül beszélni?

Szoktam néha mondani, hogy „lakik bennem egy konzervatív” – azt értve ez alatt, hogy a poliamóriától/nem-monogámiától, illetve a párkapcsolaton kívüli szexualitástól (alkalmi kapcsolatok, barátság extrákkal, minden ilyesmi) személyes szinten zsigerileg idegenkedem. Viszont szeretném azokat megérteni, akik – szexuális orientációtól függetlenül – ezeket az életmódokat választják, így néha túllépek a komfortzónámon és tudatosan szembesítem magam e témákkal (pl. rendeztem már a nem-monogám kapcsolatokról beszélgetős estet, illetve a közelmúltban megnéztem az RS9-ben egy, a nyitott kapcsolatokról szóló színdarabot). Gondoltam az eseményleírás alapján, hogy a „Tudatos szex másként” című workshopon is biztosan hallok majd olyan információkat, amik segíthetnek ezeket az ellenérzéseimet valamelyest leépíteni, új nézőpontokra szert tenni. Végül annyit elmondhatok, hogy az előadás tényleg túlléptetett a komfortzónámon.

Tovább

Nagyhideghegyi beszéd - a Pride megnyitójáról

Nemrég úgy álltam volna itt, mint egy jóképű, életének legjobb éveiben járó férfi, aki sokak számára példa értékű házasságban él. Az LMP kezdeményezője és ismert arca voltam, majd a Greenpeace szóvivője, néhány izgalmas és megnyert zöldpolitikai üggyel a hátam mögött nem volt okom a panaszra. Unokákat vártak tőlem.

Közben bennem folyamatos életundor hullámzott, és kamaszkorom óta etikai megfontolásokkal tartottam sakkban a halálvágyamat. Minderről a környezetem a lehető legkevesebbet tudta: úgyse tudtak segíteni, megszomorítani pedig nem akartam őket. A halálvágyat és az életundort úgy kezeltem, mint az élet természetes velejáróját. Nem panaszkodtam.

Vay Blanka beszéde a Pride megnyitójáról.

pride.jpg

 

Tovább

„A szélsőséges külföldi esetekért ne én legyek a felelős” – workshop a transzneműek és az LMBTQ közösség viszonyáról

Eredetileg ezzel a mondattal terveztem kezdeni ezt a beszámolót: „Noha nem zökkenőmentesen, de a vártnál gördülékenyebben és, mondhatni, eredményesebben zajlott le vasárnap délután a Budapest Pride keretében megrendezett „LMBTQIA a T-vel” c. workshop, amely a transzinkluzivitás illetve a „terf”-vita kérdéseit járta körül.” Csakhogy már néhány további vélemény megismerése is (és még csak a transzinkluzív oldalról beszélek!) az értelmezések drasztikus sokféleségét igazolta. Látok mindent az épülő hidakat vizionáló kirobbanó lelkesedéstől a „nem jutottunk sehova” elkeseredett pesszimizmusáig, így kiderült, hogy viszonylagos – és, mivel én sem katasztrófára, sem egymás nyakába borulós csodára nem számítottam, szenvtelen – elégedettségem meglehetősen szubjektív.

Az biztos, hogy a közel másfél éve húzódó vita offline térbe való áthozatalára nagy igény volt, így a terem zsúfolásig megtelt. Nem képviselte magát azonban sajnos a Transvanilla egyesület, és nem jött el a transzkritikus oldal több online hangadója. Különösen feltűnő volt a „transzzsidó” koncepcióhoz illetve "A világ legelnyomottabb embere" c. videóhoz köthető művész, valamint a tavaly álnéven megjelent, transzkritikus gúnyiratoknak (pl. a Transzzsidó kiáltványnak) felületet adó Reflektor.hu szerkesztőjének távol maradása. A radikális transzkritikus oldal egyetlen megjelent képviselője így végül annyira kisebbségbe szorult a közegben népszerűtlen véleményével (a hallgatólagos egyetértés lehetősége persze fennáll, de a támogatás jelzésével nem sokan fáradoztak nyíltan, a csoport előtt), hogy az a rendezvény végére a vele ellentétes állásponton levők egy részéből is empátiát váltott ki – és annak értékelését, hogy ő legalább eljött és vállalta a személyes vitát. A részvétel valószínűleg mindenkitől jelentős lelki felkészülést kívánt, hiszen a témát tekintve bőven lehetett a workshopon ellentétes, illetve akár traumatizáló véleményekre számítani.

A szervezők négy témacsoport mentén vezették, korrekt moderációval, a közel négy órán át húzódó beszélgetést: 1. identitás, 2. közös térhasználat, 3. az események története, helyzet a vita előtt/után, 4. közös pontok, kommunikáció módja a továbbiakban. Az alábbiakban inkább ragaszkodom a tematikus csoportosításhoz, mint az elhangzottak időrendjéhez (főleg mivel a témák végül gyakran összefolytak). Mivel nem tudtam erről egyeztetni, a felszólalók neveit nem írom ki. Azokat a részeket, amelyek nem hangzottak el a workshopon, csak a saját kommentárjaim, dőlt betűvel szedem.

Jelen beszámoló részrehajlástól mentesnek, objektívnek tekintésére, valamint kizárólagosságára nem tartok igényt. A helyszínen is egyértelműen vállaltam a transzinkluzív, metszetszemléletű (interszekcionális) feminista álláspontomat, és e szöveg megírásakor sem igyekeztem úgy feltüntetni magam, mintha a vitának független szemlélője lennék. 

Tovább

Megjegyzések a „TERF” vitához

„Politika”-e a transzneműség? És nőellenes-e? Hogyan viszonyul a feminizmus(ok)hoz?

Az alábbi vázlatot az idei Budapest Pride-hét keretein belül megrendezett, „LMBTQIA a T-vel” c. workshop egyik szervezőjének a kérésére állítottam össze. Mivel csak egy nappal a rendezvény előtt tudtam rá időt fordítani, és így nem biztos, hogy már be tudják illeszteni a programba, (vagy ha mégis, várhatóan nem lesz idő másfél órában minden pontot érinteni), közzé is teszem. 

Előljáróban annyit mondanék, hogy 2013-ban is részt vettem egy „betűs” workshopon, ahol nem a betűk egymásnak ugrasztása volt a téma, hanem a megismerés, megértés. Itt olvasható erről a részletes beszámolóm. Szomorúnak tartom, hogy az elmúlt négy évben sikerült oda eljutni, hogy most már tűzoltó workshopot kell rendezni az időközben megjelent bomlasztás miatt. A Melegfront csoport is nagy utat tett meg a különböző nemi szervekkel rendelkező, különféle összetételű párokat ábrázoló 2013-as molinótól addig, hogy diktatorikusan kizárja a radikális feminizmus transzkritikus ágával egyet nem értőket, az azt kritizálni merészelő LMBTQ személyeket. Szerintem többre mentünk volna, ha a 2013-as workshop szellemében megyünk tovább, így némileg szomorúan készülök a holnapi alkalomra. A „minél közelebb mégy hozzá, annál jobban megérted” szellemiséggel továbbra is jobban tudok azonosulni – ezért is javasoltam az alapításkor ezt az idézetet a Szabadnem blog mottójának. (Legalább mi vigyük tovább.)

De térjünk a tárgyra. Lehet, hogy az álláspontom egyeseknek túl kevés lesz, másoknak meg túl sok (megszoktam) – az viszont biztos, hogy az alábbiak kizárólag a saját személyes véleményemet tükrözik.

Tovább