Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mit keres az erőszak a szülőszobában?
Halmi Bettina az alábbi írásával elnyerte a Legyen szabad a nem! pályázatunkon a pályázók különdíját.

Ina May Gaskin mondta, hogy „A szülő nő a főszereplője annak az ősi drámának, amelynek során az élet új életet hoz létre”. Sajnos napjainkban egyre gyakoribb, hogy a nők sokkal inkább tragédiaként élik meg életüknek ezt a nagyon meghatározó élményét. Mi okozza ezt a tragédiát? Felkészületlenség? A túlmedikalizált szülésvezetés? Anyánk? Aki azt mondta, hogy vágjuk a sarokba a Gyöngéd születést, elvégre ő többszemélyes szülőszobán hozott világra minket, magzatvédő vitaminokról, kismamajógáról, baba-mama kapcsolatanalízisről, holisztikus szülésfelkészítő tanfolyamokról még csak nem is hallott, mégis megszülettünk. Fájt neki? Szenvedett? Persze, bitangul, de micsoda szerencse, hogy szülés után mindent elfelejt az ember, és csak a gyűrött újszülöttjének édes-hangos bömbölésére emlékezik az átélt szörnyűségekből.  

violencia.gif

Kép forrása: https://oficinista.mx

Nem tudunk szülni?

2013 februárjában 3830 grammos fiút szültem. Természetes úton, ekkora gyereket? – szokták kérdezni. Igen, természetes úton, ám maga a folyamat nagyon-nagyon messze volt a természetestől.

Először is, még a közös vajúdó helyiségben, ahol a baba szívhangját ellenőrizték a ctg-vel, meg akarták magyarázni, hogy ne vicceljek már, nem lehetnek fájásaim, hiszen a gép nem jelzi. Arra, hogy én mit érzek, a saját testemben, fittyet hánytak. Ha a gép nem mutatja, nincs fájás, ne hisztizzek.

Persze a manuális vizsgálat engem igazolt: túl voltam a vajúdás felén. A szülészeten akkor éppen négyen vártuk életünk leghatalmasabb eseményét, s hárman ugyanannak a szülészorvosnak voltunk a páciensei. Forgalmas éjszaka volt, mufurc nővérekkel és türelmetlen, fáradt, álmos orvossal. Két kismama már megszült, össze is fércelték őket, mint a szülésznővel folytatott beszélgetésből kihallottam. Szerettem volna sétálni kicsit a folyosón, de nem lehetett, mert akadályozta volna az állandó szívhang-monitorozást. Így csak csendben fájtam. Meg is dicsértek, hogy ez igen, egy szavam sincs, csak az arcomon látják, hogy éppen erős méhösszehúzódásom van. Lassan vánszorogtak a percek, jó lett volna, ha még éjszaka megszülök, éjfél előtt, hogy hamarabb hazamehessünk majd a kicsivel. A vajúdás azonban nem haladt az elvárt ütemben, így kaptam egy kis oxitocint. Egy óra múlva kicsit többet, mert talán nem volt elég az előző.

Úgy fájt a testem, hogy azt éreztem, szétszakadok. Éhes voltam, szomjas, féltem, felállni, mozogni szerettem volna, de csak feküdtem tehetetlenül, velem szemben az orvos a háromlábú széken, telefonjából néha rám tekintett, aztán a háta mögé, fel az órára. Felállt. Megvizsgált. Alaposan és fájdalmasan. Kézi tágítás, ha úgy tetszik. Nem emlékszem, hogy éreztem-e korábban ezt a fájdalmat.

violenciaobstetrica02.jpg

Újabb adag oxitocinért küldetett, a lábaimat leszíjazták, ő pedig a fejem mellé állt. Majd szólok, hogy mikor nyomjon, mondta. Nem igazán értettem, hogy honnan tudja, mikor kellene nyomnom, amikor az én testemben van ez a gyerek és próbál kiszabadulni onnan, brutális erővel feszítve szét a medencémet. Nem sokra emlékszem, gépek monoton csipogására, az orvos kesztyűs kezére, a mennyezeti lámpa vakító fényére, amelybe kétségbeesetten kapaszkodott a tekintetem. Ott volt valahol a férjem, de nem láttam, csak a hangját hallottam, ahogy azt mondja, mindjárt vége, tartsak ki, ő már látja a fiunk haját. A fájdalom észveszejtő hullámokban tört rám, ahogy igyekeztem kipréselni magamból a gyereket, és csak azt hallottam, mind hangosabban, hogy erősebben kéne nyomnom. Nem tudom, hogy válaszoltam-e, csak a fájdalmat éreztem, a félelmet, azt, hogy itt állnak körülöttem hárman, bennem a gyerekem, aki tíz hónapig velem együtt létezett, s én mégis egyedül vagyok a világban, egyedül és kiszolgáltatottan. Aztán hatalmas súlyt éreztem magamon, az orvos vastag alkarját a hasam tetején, a nyomást, a fájdalmat, ami aztán szabályos időközönként ismétlődött ki tudja, hányszor, míg ki nem csusszant belőlem a gyerekem. 3830 gramm. Nagy baba. Természetes úton.

Nem sokat rágódtam a történteken. Ott volt a kisfiam, egészségesen és nyomott fejecskével, de ott volt, lehetett örülni. Szépen összeszoktunk ketten, aztán hárman, az életünkbe szépen belesimult a gyermek. Talán három hónapos volt, amikor pánikrohamok törtek rám, szívdobogással és hűvös éjszakai verejtékkel. Na meg az álmokkal. A szülőszoba vakító fényével, az orvos karjával, a sok infúzióval, a gátam átvágásának az emlékével, aztán az összevarrás arcot torzító fájdalmával. És újra féltem, és újra egyedül voltam. Hiába volt ott a gyerek, hiába szuszogott mellettem, hiába fúrtam az orromat az illatos bőrébe, féltem, reszkettem éjszakánként.

Sokáig tartott felismernem, hogy ezek a félelmek a szülőszobából kúsztak az éjszakáimba. Ezek a csalódottságom, a szomorúságom mementói voltak. Nagyon készültem a szülésre, arra, hogy szép élmény legyen, csendes, szelíd, lassú szülést szerettem volna.

Rámtört a félelem, hogy talán nem is én szültem. Igaz, persze, hogy belőlem jött ki, az én lábaim között tört utat magának, mégsem tudtam megszülni, hanem kinyomták belőlem. Lelkiismeret-furdalásom volt, amiért hagytam, hogy megfosszanak a gyöngéd szülés élményétől. Haragudtam a férjemre, amiért nem állt a sarkára, és nem mondta a mindenható főorvos úrnak, hogy kérem, mi nem ezt akartuk, nem így terveztük. Újra és újra felrémlett bennem, hogy én még szülni sem tudok.

Az egyhangú lakótelepi séták során, amikor megismerkedtem más frissenszült édesanyákkal, rájöttem, hogy nem csak én, más sem tud szülni. Az, hogy oxitocinnal, gátmetszéssel, Kristeller-műfogással szülünk, teljesen általános. Ahogy cseperedett a fiam, és egyre több babás-mamás programon vehettünk részt, egyre több anyukát és szüléstörténetet megismerve, döbbenten tapasztaltam, hogy alig van olyan nő, aki beavatkozás-mentesen képes volt világra hozni gyermekét. Elsőszülők esetében ilyet, azt hiszem, nem is hallottam.

Ahogy női körökben beszélgettünk a szülésélményekről, sokszor, sokszor előkerültek a kiszolgáltatottság, félelem, erőszak szavak. Sokan éreztük úgy, hogy ott, a szülőszobában, ahol életünk legnagyobb csodájára vártunk, erőszakot tettek rajtunk.

 

Szépítés – máshogy is lehet

A pánikrohamokba torkollott első szülésélményem óvatossá és bizonytalanná tett, amikor szóba került, hogy vállalhatnánk a kistestvért. Féltem, hogy újra borzalmakat kell átélnem. Aztán arra gondoltam, egy újabb szülés kiváló lehetőség arra, hogy az első szüléssebeket bekötözzem, gyógyítsam.

Nem fogadtunk orvost, sem szülésznőt, nem akartam senkinek sem a lekötelezettje lenni. Amikor eljött az idő, bevettük magunkat a szülőszobába, senki ránk nem nyitotta az ajtót. Fájt, őrjítően fájt, sokkal jobban, mint első alkalommal, de csendben, félhomályban, magunkban szenvedtük lejjebb és lejjebb a kistestvért. Akkor szaladt be a szülésznő, amikor a férjem kikiabált, hogy tolófájásaim vannak. Kapkodás, sietség, menjek gyorsan az ágyra. De én ülni szeretnék. Azt itt nem lehet, nyomás az ágyra, legfeljebb félig ülve szülhetek, ennyit tud segíteni. Ennek is örültem, mert amit kórházi körülmények között megtehetett, azt megtette. Gátvédelemben, türelemmel kivárva, oxitocin és mindenféle műfogásmentesen megszültem a kislányomat. Én! Megcsináltam! Képes voltam rá! Rosszabb napjaimon még ma is töltekezem ebből az élményből, a kislányom kék tekintetéből, ahogy a hasamon fekve néz rám. Nem sírt, nem félt, és én sem sírtam és én sem féltem többet, csak örültünk egymásnak.

Ha eszembe jut az első szülésem, elszomorodom, hogy a kisfiammal nem élhettük meg ezt a csodát, az első találkozásnak a gyönyörűségét, de boldog vagyok, hogy másodjára mégis sikerült, és valódi beavatásként élhettem meg ezt az ősi drámát. Nem tragédiaként.

 


Nem ez a normális?

Egy korai fejlesztő központban dolgozom, ahol gyakran kell anamnézist felvennem édesanyákkal. Ilyenkor szeretek rákérdezni a várandósság és a szülés körülményeire is. Gyakran kapom azt a választ, hogy a szülés rendben zajlott. Én viszont nem bírom ki, hogy ne kérdezgessek tovább. Arra kérem az anyákat, hogy meséljék el részletesen, hogyan is történt. Nagyon gyakran hallok olyan történeteket, amelyek úgy kezdődnek, hogy minden rendben volt, majd sűrű egymásutánban elhangzanak az oxitocin, gátmetszés, hasnyomás, könyöklés szavak. Ez a normális? Hogy lehet?

Nem kell ahhoz az „ősanya” típusú nők körébe tartoznunk, hogy ne tartsuk rendben lévőnek a szülésbe történő indokolatlan beavatkozást. A hangsúlyt az indokolatlan szóra szeretném helyezni, hiszen vannak olyan esetek, ahol elkerülhetetlen az oxitocinnal való megsegítés, mert valóban megállt a folyamat. Van, ahol indokolt a gátmetszés, de nem lehet kötelezővé tenni minden elsőszülő nő számára.

A fehér köpeny jelenléte megnyugtató legyen, ne a mindenhatóság szimbóluma.

A korai fejlesztésben részesülő gyermekek, hol kisebb, hol komolyabb elmaradással kerülnek hozzánk. Bizonyos esetekben egyértelműen megállapítható, hogy sérülésüket mi okozta – pl. egy koraszülöttség vagy öröklődő betegség esetén, de nagyon sokszor csak sejtjük, hogy az elmaradás perinatális (szülés körüli) eredetű. Érdemes lenne átfogó vizsgálattal feltérképezni a különböző szülészeti beavatkozások és a későbbi fejlődési elmaradás(ok) összefüggéseit. Mert sejthető, hogy találunk összefüggést.

 

violenciaobstetrica04.jpg

Kép forrása: http://femparpr.org.br

 

Szabadságot a szülőszobán is

Számos olyan fórum létezik a közösségi médiában, ahol a szülészet megreformálásáért, teljes szemléletváltásért küzdenek (ilyen a Másállapotot a szülészetben kezdeményezés). Ez kiváló platform a traumát átélt édesanyák számára ahhoz, hogy lelki sebeiket, szülési sérüléseiket feldolgozzák, hogy rájöjjenek, problémájuk nem szégyellnivaló, és nincsenek egyedül. Nagyon divatos mostanában a bababarát kórház címmel büszkélkedni, de vajon nem lenne-e jogos igény, hogy erőszakmentes szülészet címet is elnyerhessenek az intézmények?

Halmi Bettina 

Kövess minket facebook-on!

Leírás

Nemi szerepek és sztereotípiák, nemi identitások, szexuális orientációk, a nemek társadalmi egyenlősége, metszetszemléletű feminizmus, LMBTQ – minden, aminek a rettegett g-betűs szóhoz, a genderhez köze van. Kapcsolat: SzabadNemBlog@gmail.com

Bejegyzések

Címkék

#erőszak kultúra (7) #metoo (4) #velemismegtörtént (3) 19. század (3) 20. század (8) 5 dolog (1) 7 dolog (1) ableizmus (2) abortusz (3) adatbázis (1) adathalászat (1) Adomány (1) advent (1) agyfasz (1) ajándék (1) akarácsonylegyenténylegaszeretetünnepeésneatúlfogyasztásé (1) aktivizmus (8) áldozat (2) áldozathibáztatás (1) álhír (1) alkoholizmus (1) Allan G Johnson (1) állapotosság (2) áltudomány (1) anemaznem (1) angyal (1) angyalka (1) anna todd (1) antikapitalizmus (3) anya (4) anyuka (1) apa (4) apuka (1) aranyvasárnap (1) Ariana Grande (1) ásó (1) átfektetés (1) Átfektetés Mozgalom (1) autó (1) autonómia (1) az igazi (1) az igen az igen (6) a nem az nem (6) baba (4) babavárás (1) baloldal (3) barátság (1) Barát Erzsébet (1) barlangos test (1) beleegyezés (2) beszéd (4) betegállomány (2) bevándorlás (1) biológia (5) biológiai meghatározottság (2) bipoláris (1) bipoláris affektív zavar (1) bipoláris zavar (1) bizonytalan kötődés (1) biztonság (7) biztonságos kötődés (1) blog (1) BME women (1) bögre (1) bögre helyett (1) bölcsi (1) bölcsőde (1) boldog karácsonyt (1) böngészés (1) budapest pride (6) bullying (2) büntetés (1) busz (1) CDU (1) cégvezető (1) CEU (1) cirkómajom (1) clitoris (1) coming out (1) csakazigenazigen (2) csak az igen jelent beleegyezést (2) család (5) családon belüli erőszak (6) családtervezés (1) csecsemő (1) csikló (1) csillám (1) csillámpor (1) csimpánz (1) Csizmadia Ferenc (1) csók (2) csontrák (1) cumisüveg (1) dajkál (1) depresszió (1) díj (2) diktatúra (1) dinoszaurusz (1) diszkrimináció (6) dísztárgy (1) divestment (1) drag queen (1) Dr Bender Zsuzsanna (1) dzsihád (1) dzsingülbelsz (1) education (1) egészséges szex (1) éghajlatváltozás (2) egyenlőség (7) Egyesült Államok (2) Egyesült Királyság (2) egyetem (1) egygeci (1) egy éves (1) ellenzék (1) Ellis (1) elmebeteg (1) elnyomottak színháza (1) Először Lakást (1) ember (3) emberi jogok (3) emberség (4) engemis (3) eonizmus (1) erekció (1) erkölcscsősz (1) erőszak (15) erőszakkultúra (8) erőszakos férfi (8) esély (1) esélyegyenlőség (5) esszencializmus (10) etnikum (2) etológia (1) eugenika (1) evolúciós pszichológia (1) ezüstvasárnap (1) facebook (5) falu (1) falucska (1) fanfiction (1) fazék (1) fedél nélkül (1) fekete nők (1) felelősség (4) felsővezető (1) feltalálók (1) feltámadott a tenger (1) felvilágosítás (1) felvonulás (1) feminista (7) feminizmus (19) fenntarthatóság (1) fenyő (1) férfi (11) férfiak (9) férfiak elleni erőszak (1) férfierőszak (4) férfijogi aktivisták (3) férfikönnyek (2) férjjelölt (1) fertőzés (1) fesztivál (1) fiatal feminista (4) fidesz (1) Fidesz (4) film (2) filmfesztivál (1) fiúk (1) főállású apa (1) főállású szülő (1) fogadóóra (1) fogamzásgátlás (1) fogamzásgátló (1) fogyasztás (3) fogyasztói társadalom (2) fogyatékossággal élők (1) földművelés (1) fosszilis energiahordozók (1) Freud (3) frida (1) Frida (1) FRIDA (1) Frida grant (1) fundamentalizmus (1) futóverseny (1) G-pont (1) gender (24) genderfészek (3) genderharcos (1) genderizmus (1) genderpánik (2) gender identitás (1) giccs (1) gloria steinem (2) gondoskodás (3) gondoskodó férfi (2) gőzmozdony (1) Grant (1) grant (1) grincs (1) gyakornok (1) gyerek (2) gyerekek (11) gyerekgondozás (1) gyereknevelés (3) gyermek (2) győzelem (1) habilizmus (2) háború (1) hagyomány (2) hajlék (1) hajléktalan (3) hajléktalanság (2) hajléktalanszálló (1) hajléktalantörvény (1) hajó (1) Hannover (1) harry styles (1) hatalom (2) határok (1) határon túli magyarok (1) Havelock Ellis (1) házasság (5) házikó (1) heteroszexualitás (9) híres nők (2) hóember (1) hógömb (1) holokauszt (1) homofóbia (2) homoszexualitás (11) hópiha (1) hópihe (1) Housing (1) Housing First (1) hülye (2) humorista (1) hüvely (1) hüvelyi G pont (1) idegengyűlölet (3) identitás (5) ideológia (1) igazgató (1) ingyen lakás (1) interjú (1) internet (4) intersectionality (9) interszekcionalitás (20) intimitás (1) IQ-teszt (1) irodalom (1) írói pályázat (1) Írország (1) ISIS (1) iskola (1) Iszlám Állam (1) Isztambuli Egyezmény (4) itt az idő (1) játék (1) Jinwar (1) jobboldali (1) jog (1) jótékony (1) jótékonykodás (1) jótékonyság (1) jövőkép (1) judith butler (1) Julia Serano (2) kacat (1) kamaszok (1) kampány (1) kamuhír (1) kapitalizmus (4) karácsony (3) karácsonyfa (1) karácsonyi parti (1) karcsonyijótékonykodás (1) képregény (3) képviseleti demokrácia (1) képviselő (1) képviselő úr (1) kereszténydemokrata (1) kertészkedés (1) kétharmad (1) kettős mérce (2) kiáltvány (2) kiberbiztonság (3) kielégülés (1) kitörés (1) kitüntetés (1) kívánt terhesség (1) klímamegállapodás (1) kocsi (1) kolléga (1) kommentelés (3) kommentháború (1) kommuna (1) kommunikáció (1) konferencia (1) könyv (1) konzervatív (2) kórház (1) kormány (1) környezetvédelem (3) korrupció (1) kötődés (1) kötődéselmélet (1) követőszoftver (1) közösség (1) kultúra (6) kurd (1) kurdok (1) kurd nők (1) kurucinfo (1) kutatás (2) lábas (1) lakás (2) lakáspolitika (2) lakásprogram (1) lakásszegénység (2) lányok (3) legyen szabad a nem (9) legyen szabad a nemet mondás (1) legyen szabad a nemről beszélni (1) Leiti (1) lelkész (1) Lengyelország (1) leszbikus (4) LMBT (1) lmbt (1) LMBTQ (5) lmbtq (1) LMBTQ történet (6) lottó (1) lottószelvény (1) lucky boy (2) macska (1) magazine (1) magzat (1) majom (1) manifesztó (2) mankó (1) maradunk (1) Marton László (1) másállapot (2) másodlagos viktimizáció (2) mázli (1) mécses (1) megnyitó (1) meg nem született (1) melegházasság (1) meleg férfi (1) mellbimbó (1) meló (1) mélyszegénység (1) men (4) mentális betegség (1) metoo (5) metszet (7) metszetszemlélet (19) minekszülazilyen (1) minek szül (1) miniszterelnök (2) miniszterelnök úr (1) Miss Galaxy (1) mítosz (1) miután (1) molesztálás (1) monopoly (1) mozgalom (7) munka (2) munkahely (3) munkahelyi diszkrimináció (5) munkás (2) művészfilm (1) Muxes (1) nagymama (1) nagynéni (1) nagy Ő (1) NANE (2) negeneráljunkszemetet (1) negyártsszemetet (1) nembináris (2) Németország (1) nemi betegség (1) nemi erőszak (2) nemi identitás (18) nemi különbségek (7) nemi szerepek (18) nemi sztereotípiák (9) nemkívánt terhesség (1) nemtehetszróla (1) nemzet (4) nemzetiség (2) nem tehetsz róla (2) népek tengere (1) népszavazás (1) nevegyélkacatot (1) nevegyélszemetet (1) nevelés (1) nincs puszi (1) (6) nőgyűlölet (13) női orgazmus (1) női sors (2) nők (16) nők elleni erőszak (14) nőtörténet (1) nőügyek (7) novella (1) nyeremény (1) nyílt levél (1) nyomor (2) O1G (2) ökológia (1) oktatás (3) olajszörny (1) Olmi (1) Olmi Thiessen (1) öltözködés (2) önazonosság (1) önbizalom (1) one direction (1) önfenntartás (1) online biztonság (2) online magazin (1) önrendelkezés (3) OpenGender (1) Orbán (2) Orbán Viktor (3) orgazmus (1) osztály (1) ösztöndíj (1) ötös (1) ötöslottó (1) otthon (2) óvoda (1) óvszer (1) pályaművek (8) pályázat (2) pánik (2) pánikbetegség (1) párkapcsolat (2) party (1) patriarchátus (17) pech (1) pedofilia (2) pénisz (1) pénzjutalom (1) Petőfi (1) plus size (1) politika (7) politikai korrektség (3) populáris kultúra (1) pornó (4) pozitív (2) Pride (2) princípium (1) Prizma (2) Prizma közösség (2) pszichés betegség (2) pszichiátria (1) pszichológia (14) PTSD (1) publikálás (1) puszi (1) Puzsér (1) Puzsér Róbert (2) queerfeminizmus (1) rabszolga (1) rabszolgatörvény (2) rák (1) Rakka (1) rasszizmus (8) referendum (1) reklámok (1) rendőr (1) rendőrautó (1) rendőrök (2) rendőrség (2) rendszer (8) rendszerkritika (11) rendszerváltás (2) rénszarvas (1) reproduktív jogok (2) ringat (1) rivotril (1) rokkant (2) rokkantsági ellátás (1) Románia (1) roma nők (1) Sárosdi Lilla (1) segély (1) sexual education (1) sex ed (1) Simone de Beauvoir (1) slam poetry (1) slutshaming (3) sorfal (1) stand-up (1) statisztika (1) stimuláció (1) Stockholm (1) Svédország (1) szabad (1) Szabadnem csapat (4) szabadság (4) szabad szoftver (1) szakdolgozat (1) szálló (1) Szeged (1) szegénység (6) szélsőjobb (1) személyes határok (1) szerelem (1) szerelmi csalódás (1) szerencse (1) szerencsés fiú (2) szeretet (2) szeretetünnepe (2) szeretkezés (1) szerkesztőség (1) szex (4) szexedukáció (2) szexizmus (7) szexológia (7) szexrabszolgaság (1) szexuális egészség (1) szexuális erőszak (13) szexuális felvilágosítás (6) szexuális izgalom (3) szexuális kényszerítés (6) szexuális önrendelkezés (5) szexuális vágy (5) szexualitás (5) Szigetvári Kórház (1) szimpátiatüntetés (1) Szíria (1) szocializáció (2) szociológia (1) szolidaritás (2) szopás (1) SZTE (1) sztereotípiák (4) szülés (2) szülészeti erőszak (1) szülesztés (4) szülő (1) takarító (1) találmányok (1) társadalmi nem (2) társadalom (6) társadalomkritika (1) társasjáték (1) télapó (1) tenger (1) terf (9) terhesség (2) terhességmegszakítás (1) termosz (1) terrorizmus (1) testi autonómia (2) testi önrendelkezés (3) testkép (1) testvériség (1) tévedés (1) téved miniszterelnök úr (1) Thomas (1) tiktak (1) tiktaktiktak (1) tippek (2) tizenévesek (3) tök (1) tökön rúg (1) tökön rúgás (1) történelem (11) törvény (2) továbbképzés (1) transzfeminizmus (7) transzgender (14) transzkritikus (3) transzneműség (21) transz férfi (2) Trans Film Fest (1) tréning (1) troll (3) Trump (1) túlfogyasztás (1) túlnépesedés (1) túlóra (1) tüntetés (4) Túró Rudi (1) twitter (2) unborn (1) ünnepek (1) unoka (1) unoka szülés (1) USA (6) Utah (1) Utah állam (1) utazó (1) utca (1) utcai zaklatás (2) utcán élés (1) utópia (1) üveggömb (1) vagina (2) válasz (2) választás (3) választás2018 (1) van egy álmom (1) városi libsi (1) vélemény (3) velemismegtörtént (3) vetélés (1) video (2) videoblog (3) viking (1) vita (1) vitakultúra (2) vlogger (1) vonat (1) wikipédia (1) womens march (1) Young Feminist (1) zsákfalu (1) Címkefelhő

Moderálási alapelvek:

Frissítés: Mostantól a Facebook-oldalunkon tudtok hozzászólni.

Mivel sok, pezsgő, színvonalas blogot láttunk elnéptelenedni az öncélúan negatív, kötekedő kommentek miatt, ezért szükség esetén élni fogunk a moderálás vagy a kitiltás jogával. Nagyon fontos: nem az építő kritikáról, de még nem is az érvekkel alátámasztott ellenvéleményekről van szó. Ezeket igyekszünk tőlünk telhető módon megválaszolni. Fenntartjuk viszont a jogot, hogy a gyűlöletkeltő, rasszista, -fób, tutimegmondó/kioktató & a témába nem illő kommenteket kimoderáljuk.