Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Feministák, szexuális lelkesedők és az ember lelki neme
A szexológia rövid története a 19-20. század fordulóján

Hogyan alakult ki a prűd, viktoriánus társadalomból a mai, átszexualizált kultúra? Milyen szerepe volt ebben a folyamatban az orvostudománynak és a szexológiának? Miért gondolták a 19. századi konzervatív hangadók, hogy a feministák betegek? Kik voltak az első szexuális lelkesedők, akik megágyaztak a szexuális forradalomnak? Miért kezdték a pszichológusok és pszichiáterek az ember lelki nemét kutatni? Cikkünk bemutatja a szexológia születését, valamint a nemi elhajlás fogalmát, amiből később a homoszexualitás és a transzneműség fogalmai kialakultak.

A városiasodás és a fogyasztói kultúra megjelenése a 19. században gyökeres változást hozott az emberi szexualitásban. Korábban többnyire a hitvesi ágyra korlátozódtak a szexuális kapcsolatok, hiszen a szoros falusi közösségek megfigyelés alatt tartották a partnereket. A városokban azonban az ide kényszerülő, illetve boldogulásukat itt kereső tömegek beáramlásával fellendült a prostitúció. Elkezdett kifejlődni egy (elsősorban férfi) homoszexuális szubkultúra is.

Ezek a fejlemények nagyjából egyidőben történtek azzal, hogy a feministák elkezdték a nők jogait követelni. Az átlagemberben mindez azt a benyomást kelthette, hogy a társadalom hagyományos nemi szerkezete éppen szétesni készül. Nem meglepő tehát, hogy a nyugati világ konzervatív véleményformálói, társadalomtudósai és orvosai a 19. század második felében a nő és a férfi természetrajzára és a szexualitásra fordították a figyelmüket.

A konzervatív politikusok hadat üzentek mindenkinek, aki bátorította a nem gyermeknemzés céljából történő szexuális kapcsolatokat. Így vált üldözötté a prostitúció, a homoszexualitás, az önkielégítés, a születésszabályozás és a művi terhességmegszakítás is. 

A társadalomtudósok és az orvosok pedig elkezdtek elméleteket alkotni a férfiak és a nők társadalomban betöltött szerepének biológiai eredetéről. Ezen elméletek szerint a viktoriánus nemi szabályok a természetből fakadnak, ezért a tőlük való mindeféle elhajlás csakis természetellenes, beteges dolog lehet.

 

Egy új betegség: a nemi elhajlás

A mai ember számára talán furcsának is tűnhet, hogy a nemi elhajlások (inversion) listáján annak idején nemcsak azok voltak rajta, akiket ma homoszexuálisnak vagy biszexuálisnak neveznénk, hanem még a feministák is!

Ennek oka az, hogy a 19. században a szexuális irányultságot még nem tekintették különálló lélektani tulajdonságnak. Ekkoriban a homoszexualitást a nemi szerepekbe való beilleszkedés egyik zavarának tekintették. Ez azt jelenti, hogy mindenkit „nemi elhajlással” diagnosztizáltak, aki a nemi szerepeket legyenek azok szexuális vagy nem-szexuális jellegűek  valamiért nem tudta magáévá tenni.

A pszichiáterek már egészen korán, 1870-ben leírták egy olyan női betegnek az esetét, aki „ellentétes szexuális érzésekkel” rendelkezett, „nagyon szerette a fiúk játékait” és „szeretett fiúként öltözködni”. [Westphal, idézi Greenberg, 1988]

Ugyanebben az időben más pszichiáterek körülírták az „uránuszi” betegséget (ezt a szót a férfi elhajlókra használták). Az ilyen emberekben „női lélek van egy férfi testbe zárva”. [Ulrichs, idézi Marshall, 1981]

Úgy vélték tehát, hogy a nemi elhajlás a teljes személyiséget meghatározza. Szerintük az, ha valaki azonos nemű szexuális partnert választ, csak egy eset a sokfajta nemi elhajlás közül. A hangsúly ekkoriban még egyáltalán nem a szexualitáson volt. Így a homoszexualitásról is máshogy vélekedtek, mint manapság.

Többször előfordult, hogy kiderült egy házaspárról, hogy valójában mindketten nők. Csak az egyikük férfiruhában férfiszerepet játszik. Manapság mindkettőjükre azt mondanánk, leszbikusok. A korabeli orvosok azonban az ilyen esetek leírásakor teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a „feleség” szerepét. A feleséget egy passzív, a nemének megfelelően viselkedő személynek tekintették, aki egyáltalán nem számított elhajlónak! Ő csak egy ártatlan áldozat volt csupán: a nemi elhajló, beteg „férje” áldozata. [Greenberg, 1988]

Ennek a felfogásnak az alapja az, hogy a 19. századi kultúra és orvostudomány szerint a nőknek nincs önálló szexuális motivációjuk. Hacsak a férfiak fel nem keltik bennük a szexualitást, a nők (legalábbis a fehér, középosztálybeli nők) természetszerűleg tiszták és passzívak. Ha egy nő mégis önálló, aktív szexualitással rendelkezett, az férfias tulajdonságnak számított. Ezért tekintették a férfiszerepet játszó leszbikus házastársat elhajlottnak, míg női szerepet játszó leszbikus partnerét nem.

old-lesbians.jpg

Forrás: 150 év leszbikus történelme képekben.

 

A beteg feministák és az ártatlan, megvezetett többi nő

Hasonló kettős mércével ítélték meg azokat a nőket is, akik önkéntesen vettek részt a nőjogi mozgalmakban. A két csoport, melybe sorolták őket, a következő.

Az egyik csoportba sorolták azokat, akik szerintük a mozgalom magját alkották: az elhajlott nők. Ők „férfias jellemvonásokkal rendelkeznek”, a gyermekeket „unalmas elfoglaltságnak” találják, a „férfiak szexuális szenvedélye hidegen hagyja őket”. [Carpenter, 1896, idézi Jeffreys, 1985]

A másik csoportba azokat sorolták, akik az első csoportot „utánozták”. [Ellis, 1897, idézi Jeffrey, 1985] Ők voltak az igazi nők, a nőies nők. Ők nyilvánvalóan nem saját motivációból csatlakoztak a nőjogi mozgalomhoz. Az első csoport nőinek intelligenciája és befolyása vonzotta csak oda őket.

De vajon miért rendelkeztek ilyen erős befolyással az első csoport feminista elhajlottjai a második csoport megvezetett áldozatai fölött? Nos, ezt azzal magyarázták akkoriban, hogy a női elhajlottaknak férfiasan magas az intelligenciája. Így képesek szándékosan vagy nem magukhoz vonzani a nem elhajlott nőket.

 

Mi volt a magyarázat az elhajlásra?

A szexológiai magyarázatok arra a jelenségre, amit a 19. században nemi elhajlásnak tekintettek, sokfélék voltak. A legelső magyarázatok ezeket az elhajlásokat az önkielégítés káros hatásának következtében kialakuló betegségnek gondolták. Később úgy vélték, ez egy biológiailag alulfejlett állapot: az emberi fejlődés egy evolúciós zsákutcája, vagy az adott család genetikai hanyatlásának következménye.

De voltak olyanok, akik egy harmadik nem megtestesítőit látták az elhajlottakban. A század vége felé több elképzelés is született arról a biológiai folyamatról, mely egy köztes nemet alakíthat ki. Ezek között volt Karl Ulrichs meglehetősen modern elmélete, mely szerint az agynak nem sikerült az anyaméhben felvenni ugyanazt a nemet, amit a testnek.

 

A homoszexualitás mint a transzneműség alesete

Abban a hallgatólagos feltételezésben minden korabeli szexológus egyetértett, hogy a szexuális vágy elhajlása (mai néven homoszexualitás) nem egy önálló biológiai vagy pszichológiai betegség. Nem, szerintük a homoszexualitás egy köztes állapot a nemi elhajlások skáláján. Azon a skálán, melynek az egyik végpontja a teljesen férfias lélek női testbe zárva (mai néven transznemű férfi), a másik végpontja a teljesen nőies lélek férfi testbe zárva (mai néven transznemű nő). Ezen a skálán helyeztek el a homoszexuálisok mellett mindenkit, aki nemi elhajlónak minősült. Így például azokat is, akik csak néha hordták a másik nem ruháit (mai néven transzvesztita), vagy akiknek csak időnként voltak azonosnemű kapcsolataik (mai néven biszexuális).

Egyes történészek szerint az a tény, hogy a 19. századi tudósok és orvosok a férfi-nő különbségeket egy számszerűen meghatározott skálán próbálták értelmezni, egy óriási  jóllehet nem szándékos lépést jelentett a modernitás felé. Ezzel ugyanis a férfi-nő abszolút kettősség lebontásának irányába indultak el. [Birken, 1988]

Sajnos azonban azzal, hogy beteggé nyilvánítottak mindenkit, aki nem illett bele a férfiasság és nőiesség kulturális előírásába, mégis egy óriási lépést tettek hátrafelé. Ezzel ugyanis természetből fakadónak állították be a társadalmi nemi rendet. Emlékezzünk vissza: ezt a nemi rendet éppen akkoriban erősen fenyegették a társadalmi változások. Több forgott már kockán, mint a nők jogai. Kockán forgott a politikai, társadalmi, pszichológiai, sőt a szexuális jelentése is annak, hogy mit jelent férfinek és nőnek lenni. anti-suffragette.jpg

A társadalmi nemi rend szétesni látszott, ezért megjelent az anti-feminista propaganda. Szöveg: „A feleségem csatalakozott a szavazójogi mozgalomhoz. (Azóta szenvedek!)” Megjegyzés: a feministák természetesen akkoriban sem voltak férfigyűlölők, és manapság sem azok. :)

 

Az első szexuális lelkesedő

A 20. század elején Freud megalkotta híres elméletét, mely szerint a szexuális vágy a hasonlóságon – vagy másképp az önimádaton – alapszik, nem pedig a különbözőségeken. De már jóval korábban, az 1890-es években ugyanebbe az irányba indult el több szexológus is, például Havelock Ellis. Ő a szexuális vágyat önállóan tárgyalta, elválasztva a nemi identitás kérdéskörétől.

Ellist tartják egyébként az első, a viktoriánus kor utáni „szexuális lelkesedőnek”. Ugyanis ő tudományos munkássága során komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy az elfogadható szexuális viselkedések tartományát a szaporodási funkciókon túlra is kiterjessze. [Robinson, 1976]

A szexuális vágy különválasztása a személy egyéb nemi identitási kérdéseitől sokkal lassabban ment végbe a nők esetén, mint a férfiak esetén. Mi több, még manapság sincsen tökéletes és abszolút válaszvonal a kettő között.

Különleges figyelmet érdemel Ellis leírása az azonos neműek közötti szexuális vágyról. Ellis igyekezett az ilyen elhajlottakat nemi szempontból normálisnak beállítani. E normalizálás céljából nyíltan elutasította „azt a közkeletű hibát, mely összekeveri a tipikus elhajlottat azokkal a kisminkelt szoknyás teremtményekkel, akik időről időre feltűnnek a rendőrörsökön”. [Ellis&Symonds, 1897/1975]

Ellis tehát két, teljesen különböző tapasztalati jelenséget foglalt bele elméletébe:

(1) Az egyik volt a szexuális elhajlás, mely szerinte a szexuális ösztön biológiai (vagy „veleszületett”) elfordulása az azonos neműek irányába – manapság ezt hívjuk homoszexualitásnak.

(2) A másik volt a nemi-esztétikus elhajlás vagy eonizmus, mely a szexualitástól független jelenség sok különféle megvalósulási formával. Az eonisták szerinte egyszerűen csak a másik nem ruháit akarják hordani; extrémebb esetben pszichológiailag a másik nem tagjaként határozzák meg önmagukat. Úgy érzik, rossz testben vannak. [Ellis, 1928] – Manapság ez nagyjából a transzvesztitizmus, illetve a transzneműség kategóriáinak felel meg. 

Ez az elméleti különbség a szexuális elhajlás és az eonizmus között előre vetítette a 20. századi szexológia két fő ágát: az egyik a homoszexualitást mint szexuális irányultságot vizsgálja, a másik pedig a személyek pszichéjének a nemét, vagyis a lelki férfiasságot és nőiességet.

A kultúra szexualizálódása

Ehhez a felfogásbeli váltáshoz, mely a nemi szerepekről a szexualitásra helyezte át a hangsúlyt, nagyban hozzájárultak a kor társadalmi változásai is. A női-férfi hagyományos szférák (vagyis az otthon-munkahely kettősség) kezdett megdőlni. A nyugati civilizáció egyre inkább szexualizálttá vált.

A kultúra szexualizálódása olyan jelenségeket takar, mint a születésszabályozás lehetősége;  a szexuális csábításra épülő reklámok kifejlődése a fogyasztói gazdaságban; és az autó megjelenése. Az autó egy bizonyos osztályhoz tartozó fiatalok számára addig soha nem látott szexuális szabadságot hozott. Egy konzervatív kommentátort ez annyira zavart, hogy az autót egyenesen „kerekes bordélyháznak” nevezte. [idézi D'Emilio&Freedman, 1988]

De ide sorolhatjuk még a szexuális vágy fogalmának freudi kiterjesztését is. Gondoljunk csak bele: Freud még a csecsemők indíttatásait is a szexualitással magyarázza!

Egy ilyen, a szexualitással erősen átitatott kulturális környezetben valószínűleg elkerülhetetlen volt, hogy az elhajlás, ami a 19. században egyetlen orvostudományi terület volt, a 20. században két, különálló kutatási területté váljon szét. Az egyik a homoszexualitás mint szexuális irányultság lett. A másik a társadalmi nem kérdésköre – vagyis a személy lelkének férfiassága és nőiessége – lett.

 

Manapság...

A 21. században persze már nem gondolják az orvosok, hogy a homoszexualitás betegség lenne. Manapság már tudjuk, hogy mind az emberi nem, mind a szexualitás nagyon-nagyon változatos. Elég csak ránézni erre az ábrára:

mezeskalacs.jpg

(A képért köszönet a Transvanilla egyesületnek. Az egyesület honlapján rengeteg hasznos információ található arról, hogyan is gondolkozunk manapság az ember nemének és szexualitásának kérdésköréről.)

A szexológia hajnalán azonban, a 19. században még mindenfajta eltérést a heteroszexuális férfitól és nőtől nemi elhajlásnak bélyegeztek. Igen, mint említettük, még azokat a nőket is, akik férfiasan viselkedtek, és például szavazni akartak...

A tanulság az, hogy minden korban voltak olyanok, akik féltek a társadalmi változásoktól. Ez nem jelenti azt, hogy a társadalmi változások rosszak lennének – de nem jelenti azt sem, hogy jók lennének. A társadalmi változások egyszerűen léteznek. A világ változik. A viktoriánus nemi rendet sem sikerült bebetonozni, ezért jó esély van rá, hogy a jelenlegi nemi rendet sem fog sikerülni bebetonozni. Hogy ennek örülni kell, félni tőle, esetleg küzdeni ellene vagy higgadtan tudomásul venni, azt mindenki döntse el maga.

 

A cikk Sandra Lipsitz Bem: The lenses of gender című könyvének Gender Polarization című fejezete alapján készült.

A lélek nemének kutatásáról itt, a transzneműségről pedit itt és itt írtunk. További olvasnivaló a témában: Gender, Nemi kettéosztás (polarizáció), A barátom/rokonom transznemű

 

Források:

D'Emilio, J. & Freedman, E.B. (1988) Intimate matters: A history of sexuality in America. New York: Harper & Row.

Greenberg, D.E. (1988) The construction of homosexuality. Chicago: University of Chicago Press.

Marshall, J. (1981) Pansies, perverts, and macho men: Changing conceptions of male homosexuality. In Plummer, 1981, pp- 133-154.

Birken, L. (1988) Consuming desire: Sexual science and the emergence of a culture of abindance, 1871-1914. Ithaca, N.Y.: Cornell University Press.

Robinson, P. (1976) The modernization of sex: Havelock Ellis, Alfred Kinsley, William Masters and Virginia Johnson. Ithaca, N.Y.: Cornell University Press.

Ellis, H. (1928) Studies in the psychology of sex, Vol. 7. Eonism and other supplementary studies. Philadelphia: F. A. Davis.

Ellis, H. & Symonds, J.A. (1897/1975) Sexual inversion. New York: Arno Press.

Freud, S. (1905/1962) Three essays on the theory of sexuality. New York: Basic Books.

Kövess minket facebook-on!

Leírás

Nemi szerepek és sztereotípiák, nemi identitások, szexuális orientációk, a nemek társadalmi egyenlősége, metszetszemléletű feminizmus, LMBTQ – minden, aminek a rettegett g-betűs szóhoz, a genderhez köze van. Kapcsolat: SzabadNemBlog@gmail.com

Bejegyzések

Címkék

#erőszak kultúra (7) #metoo (4) #velemismegtörtént (3) 19. század (3) 20. század (8) 5 dolog (1) 7 dolog (1) ableizmus (2) abortusz (3) adatbázis (1) adathalászat (1) Adomány (1) advent (1) agyfasz (1) ajándék (1) akarácsonylegyenténylegaszeretetünnepeésneatúlfogyasztásé (1) aktivizmus (8) áldozat (2) áldozathibáztatás (1) álhír (1) alkoholizmus (1) Allan G Johnson (1) állapotosság (2) áltudomány (1) anemaznem (1) angyal (1) angyalka (1) anna todd (1) antikapitalizmus (3) anya (4) anyuka (1) apa (4) apuka (1) aranyvasárnap (1) Ariana Grande (1) ásó (1) átfektetés (1) Átfektetés Mozgalom (1) autó (1) autonómia (1) az igazi (1) az igen az igen (6) a nem az nem (6) baba (4) babavárás (1) baloldal (3) barátság (1) Barát Erzsébet (1) barlangos test (1) beleegyezés (2) beszéd (4) betegállomány (2) bevándorlás (1) biológia (5) biológiai meghatározottság (2) bipoláris (1) bipoláris affektív zavar (1) bipoláris zavar (1) bizonytalan kötődés (1) biztonság (7) biztonságos kötődés (1) blog (1) BME women (1) bögre (1) bögre helyett (1) bölcsi (1) bölcsőde (1) boldog karácsonyt (1) böngészés (1) budapest pride (6) bullying (2) büntetés (1) busz (1) CDU (1) cégvezető (1) CEU (1) cirkómajom (1) clitoris (1) coming out (1) csakazigenazigen (2) csak az igen jelent beleegyezést (2) család (5) családon belüli erőszak (6) családtervezés (1) csecsemő (1) csikló (1) csillám (1) csillámpor (1) csimpánz (1) Csizmadia Ferenc (1) csók (2) csontrák (1) cumisüveg (1) dajkál (1) depresszió (1) díj (2) diktatúra (1) dinoszaurusz (1) diszkrimináció (6) dísztárgy (1) divestment (1) drag queen (1) Dr Bender Zsuzsanna (1) dzsihád (1) dzsingülbelsz (1) education (1) egészséges szex (1) éghajlatváltozás (2) egyenlőség (6) Egyesült Államok (2) Egyesült Királyság (2) egyetem (1) egygeci (1) egy éves (1) ellenzék (1) Ellis (1) elmebeteg (1) elnyomottak színháza (1) Először Lakást (1) ember (3) emberi jogok (3) emberség (4) engemis (3) eonizmus (1) erekció (1) erkölcscsősz (1) erőszak (15) erőszakkultúra (8) erőszakos férfi (8) esély (1) esélyegyenlőség (5) esszencializmus (10) etnikum (2) etológia (1) eugenika (1) evolúciós pszichológia (1) ezüstvasárnap (1) facebook (5) falu (1) falucska (1) fanfiction (1) fazék (1) fedél nélkül (1) fekete nők (1) felelősség (4) felsővezető (1) feltalálók (1) feltámadott a tenger (1) felvilágosítás (1) felvonulás (1) feminista (7) feminizmus (19) fenntarthatóság (1) fenyő (1) férfi (11) férfiak (8) férfiak elleni erőszak (1) férfierőszak (4) férfijogi aktivisták (3) férfikönnyek (2) férjjelölt (1) fertőzés (1) fesztivál (1) fiatal feminista (4) fidesz (1) Fidesz (4) film (2) filmfesztivál (1) fiúk (1) főállású apa (1) főállású szülő (1) fogadóóra (1) fogamzásgátlás (1) fogamzásgátló (1) fogyasztás (3) fogyasztói társadalom (2) fogyatékossággal élők (1) földművelés (1) fosszilis energiahordozók (1) Freud (3) FRIDA (1) Frida (1) frida (1) Frida grant (1) fundamentalizmus (1) futóverseny (1) G-pont (1) gender (24) genderfészek (3) genderharcos (1) genderizmus (1) genderpánik (2) gender identitás (1) giccs (1) gloria steinem (2) gondoskodás (3) gondoskodó férfi (2) gőzmozdony (1) grant (1) Grant (1) grincs (1) gyakornok (1) gyerek (2) gyerekek (11) gyerekgondozás (1) gyereknevelés (3) gyermek (2) győzelem (1) habilizmus (2) háború (1) hagyomány (2) hajlék (1) hajléktalan (3) hajléktalanság (2) hajléktalanszálló (1) hajléktalantörvény (1) hajó (1) Hannover (1) harry styles (1) hatalom (2) határok (1) határon túli magyarok (1) Havelock Ellis (1) házasság (5) házikó (1) heteroszexualitás (9) híres nők (2) hóember (1) hógömb (1) holokauszt (1) homofóbia (2) homoszexualitás (11) hópiha (1) hópihe (1) Housing (1) Housing First (1) hülye (2) humorista (1) hüvely (1) hüvelyi G pont (1) idegengyűlölet (3) identitás (5) ideológia (1) igazgató (1) ingyen lakás (1) interjú (1) internet (4) intersectionality (9) interszekcionalitás (20) intimitás (1) IQ-teszt (1) irodalom (1) írói pályázat (1) Írország (1) ISIS (1) iskola (1) Iszlám Állam (1) Isztambuli Egyezmény (4) itt az idő (1) játék (1) Jinwar (1) jobboldali (1) jog (1) jótékony (1) jótékonykodás (1) jótékonyság (1) jövőkép (1) judith butler (1) Julia Serano (2) kacat (1) kamaszok (1) kampány (1) kamuhír (1) kapitalizmus (4) karácsony (3) karácsonyfa (1) karácsonyi parti (1) karcsonyijótékonykodás (1) képregény (3) képviseleti demokrácia (1) képviselő (1) képviselő úr (1) kereszténydemokrata (1) kertészkedés (1) kétharmad (1) kettős mérce (2) kiáltvány (2) kiberbiztonság (3) kielégülés (1) kitörés (1) kitüntetés (1) kívánt terhesség (1) klímamegállapodás (1) kocsi (1) kolléga (1) kommentelés (3) kommentháború (1) kommuna (1) kommunikáció (1) konferencia (1) könyv (1) konzervatív (2) kórház (1) kormány (1) környezetvédelem (3) korrupció (1) kötődés (1) kötődéselmélet (1) követőszoftver (1) közösség (1) kultúra (6) kurd (1) kurdok (1) kurd nők (1) kurucinfo (1) kutatás (2) lábas (1) lakás (2) lakáspolitika (2) lakásprogram (1) lakásszegénység (2) lányok (3) legyen szabad a nem (9) legyen szabad a nemet mondás (1) legyen szabad a nemről beszélni (1) Leiti (1) lelkész (1) Lengyelország (1) leszbikus (4) lmbt (1) LMBT (1) LMBTQ (5) lmbtq (1) LMBTQ történet (6) lottó (1) lottószelvény (1) lucky boy (2) macska (1) magazine (1) magzat (1) majom (1) manifesztó (2) mankó (1) maradunk (1) Marton László (1) másállapot (2) másodlagos viktimizáció (2) mázli (1) mécses (1) megnyitó (1) meg nem született (1) melegházasság (1) meleg férfi (1) mellbimbó (1) meló (1) mélyszegénység (1) men (4) mentális betegség (1) metoo (5) metszet (7) metszetszemlélet (19) minekszülazilyen (1) minek szül (1) miniszterelnök (2) miniszterelnök úr (1) Miss Galaxy (1) mítosz (1) miután (1) molesztálás (1) monopoly (1) mozgalom (7) munka (2) munkahely (3) munkahelyi diszkrimináció (5) munkás (2) művészfilm (1) Muxes (1) nagymama (1) nagynéni (1) nagy Ő (1) NANE (2) negeneráljunkszemetet (1) negyártsszemetet (1) nembináris (2) Németország (1) nemi betegség (1) nemi erőszak (2) nemi identitás (17) nemi különbségek (6) nemi szerepek (17) nemi sztereotípiák (8) nemkívánt terhesség (1) nemtehetszróla (1) nemzet (4) nemzetiség (2) nem tehetsz róla (2) népek tengere (1) népszavazás (1) nevegyélkacatot (1) nevegyélszemetet (1) nevelés (1) nincs puszi (1) (6) nőgyűlölet (13) női orgazmus (1) női sors (2) nők (16) nők elleni erőszak (14) nőtörténet (1) nőügyek (7) novella (1) nyeremény (1) nyílt levél (1) nyomor (2) O1G (2) ökológia (1) oktatás (3) olajszörny (1) Olmi (1) Olmi Thiessen (1) öltözködés (2) önazonosság (1) önbizalom (1) one direction (1) önfenntartás (1) online biztonság (2) online magazin (1) önrendelkezés (3) OpenGender (1) Orbán (2) Orbán Viktor (3) orgazmus (1) osztály (1) ösztöndíj (1) ötös (1) ötöslottó (1) otthon (2) óvoda (1) óvszer (1) pályaművek (8) pályázat (2) pánik (2) pánikbetegség (1) párkapcsolat (2) party (1) patriarchátus (16) pech (1) pedofilia (2) pénisz (1) pénzjutalom (1) Petőfi (1) plus size (1) politika (7) politikai korrektség (3) populáris kultúra (1) pornó (4) pozitív (2) Pride (2) princípium (1) Prizma (2) Prizma közösség (1) pszichés betegség (2) pszichiátria (1) pszichológia (14) PTSD (1) publikálás (1) puszi (1) Puzsér (1) Puzsér Róbert (2) queerfeminizmus (1) rabszolga (1) rabszolgatörvény (2) rák (1) Rakka (1) rasszizmus (8) referendum (1) reklámok (1) rendőr (1) rendőrautó (1) rendőrök (2) rendőrség (2) rendszer (8) rendszerkritika (11) rendszerváltás (2) rénszarvas (1) reproduktív jogok (2) ringat (1) rivotril (1) rokkant (2) rokkantsági ellátás (1) Románia (1) roma nők (1) Sárosdi Lilla (1) segély (1) sexual education (1) sex ed (1) Simone de Beauvoir (1) slam poetry (1) slutshaming (3) sorfal (1) stand-up (1) statisztika (1) stimuláció (1) Stockholm (1) Svédország (1) szabad (1) Szabadnem csapat (4) szabadság (4) szabad szoftver (1) szakdolgozat (1) szálló (1) Szeged (1) szegénység (6) szélsőjobb (1) személyes határok (1) szerelem (1) szerelmi csalódás (1) szerencse (1) szerencsés fiú (2) szeretet (2) szeretetünnepe (2) szeretkezés (1) szerkesztőség (1) szex (4) szexedukáció (2) szexizmus (7) szexológia (7) szexrabszolgaság (1) szexuális egészség (1) szexuális erőszak (13) szexuális felvilágosítás (6) szexuális izgalom (3) szexuális kényszerítés (6) szexuális önrendelkezés (5) szexuális vágy (5) szexualitás (5) Szigetvári Kórház (1) szimpátiatüntetés (1) Szíria (1) szocializáció (2) szociológia (1) szolidaritás (2) szopás (1) SZTE (1) sztereotípiák (4) szülés (2) szülészeti erőszak (1) szülesztés (4) szülő (1) takarító (1) találmányok (1) társadalmi nem (2) társadalom (6) társadalomkritika (1) társasjáték (1) télapó (1) tenger (1) terf (9) terhesség (2) terhességmegszakítás (1) termosz (1) terrorizmus (1) testi autonómia (2) testi önrendelkezés (3) testkép (1) testvériség (1) tévedés (1) téved miniszterelnök úr (1) Thomas (1) tiktak (1) tiktaktiktak (1) tippek (2) tizenévesek (3) tök (1) tökön rúg (1) tökön rúgás (1) történelem (11) törvény (2) továbbképzés (1) transzfeminizmus (7) transzgender (14) transzkritikus (3) transzneműség (20) transz férfi (1) Trans Film Fest (1) tréning (1) troll (3) Trump (1) túlfogyasztás (1) túlnépesedés (1) túlóra (1) tüntetés (4) Túró Rudi (1) twitter (2) unborn (1) ünnepek (1) unoka (1) unoka szülés (1) USA (6) Utah (1) Utah állam (1) utazó (1) utca (1) utcai zaklatás (2) utcán élés (1) utópia (1) üveggömb (1) vagina (2) válasz (2) választás (3) választás2018 (1) van egy álmom (1) városi libsi (1) vélemény (3) velemismegtörtént (3) vetélés (1) video (2) videoblog (3) viking (1) vita (1) vitakultúra (2) vlogger (1) vonat (1) wikipédia (1) womens march (1) Young Feminist (1) zsákfalu (1) Címkefelhő

Moderálási alapelvek:

Frissítés: Mostantól a Facebook-oldalunkon tudtok hozzászólni.

Mivel sok, pezsgő, színvonalas blogot láttunk elnéptelenedni az öncélúan negatív, kötekedő kommentek miatt, ezért szükség esetén élni fogunk a moderálás vagy a kitiltás jogával. Nagyon fontos: nem az építő kritikáról, de még nem is az érvekkel alátámasztott ellenvéleményekről van szó. Ezeket igyekszünk tőlünk telhető módon megválaszolni. Fenntartjuk viszont a jogot, hogy a gyűlöletkeltő, rasszista, -fób, tutimegmondó/kioktató & a témába nem illő kommenteket kimoderáljuk.