Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nő vagy férfi? A nőiesség és férfiasság felmérése a pszichológia hajnalán
Esszencializmus sorozat, 3. rész

Ebben a részben azt vizsgáljuk meg, hogy miután a biológiával végül is nem tudták alátámasztani a férfi-nő megkülönböztetést a 20. század első felében, miként próbálták meg ezt a pszichológia éppen kialakulóban lévő, új módszereivel alátámasztani.

Esszencializmus 1. rész: Nem Trump az első, aki származás alapján tilt ki embereket az USA-ból

Esszencializmus 2. rész: Nemi alapú megkülönböztetés

(A poszt Sandra Bem: Lenses of Gender című könyvének Gender Polarization című fejezete alapján íródott.)

Két úttörő kutatónő

A előző részében bemutattuk, milyen intenzív elméletalkotás kezdődött a 19. század második felében arról, hogy mi a forrása a nők alárendeltségének – melyet mindenki, a tudósok ugyanúgy, mint a laikusok, magától értetődő tényként kezeltek.

Ezen biológiai (és mondjuk ki, nőgyűlölő) elméletekre adott választ Helen Thompson Woolley és Leta Stetter Hollingworth, két olyan kutatónő, akik a legelsők között szereztek doktorátust a kísérleti pszichológia kialakulóban lévő új szakterületén. E két kutatónő fölhasználva az empirikus tudományokban rejlő lehetőségeket, objektíven és nyitott szellemiségben kezdett hozzá a férfi-nő különbségek kérdésének vizsgálatához.

A két kutatónő 1903-ban adta közre az első tanulmányát, mely nők és férfiak intellektuális, érzékelési, mozgásszervi és érzelmi képességeit mérte. Kiadták továbbá a tudományterület legelső összefoglaló cikkét, melyet aztán több hasonló összefoglaló követett. Ezekben az összefoglalókban egybegyűjtötték és kritikusan megtárgyalták az összes addigi pszichológiai eredményt a férfi-nő különbségek témakörében.

E publikációkat olyan pontosan és szakszerűen végezték el és dokumentálták, hogy még a Stanford-Binet IQ-teszt megalkotója, Lewis Terman is elismerte 1936-ban, hogy „a nemek lényegében egyenlőek az általános intelligencia és más speciális képességek terén, mint a zenei, művészi, matematikai, sőt mechanikai képességek” (Terman & Miles, 1936, 1-2.o)

Személyiségtípusok és temperamentum

Ez azonban egy pillanatig sem járt együtt azzal, hogy Terman elismerje, hogy a nemek alapvetően ugyanolyanok lennének, már ami a „személyiségtípusokat” és a „temperamentumot” illeti. Épp ellenkezőleg. Még Woolley and Hollingworth összes munkájának elolvasása után is komolyan hitt abban, hogy „a nemek alapvetően különböznek a belső lelki és érzelmi felépítésben, az érzésvilágban, érdeklődési körben, viselkedési módozatokban, és az ebből származó tulajdonságokban” (2.o). Ezért hát magára vállalta, hogy elkészíti a legelső „lelki férfi-nő” tesztet (3.o).

male-female-brain.jpg

Terman maga is elismerte, hogy egy másik oka is volt a teszt megalkotására. Úgy gondolta, hogy ezzel képes lesz kiszűrni a szexuális zavarokkal küzdők csoportját, melyből a „homoszexuálisok nagy valószínűséggel kikerülnek”. Terman érdeklődése a téma iránt, hogy számszerűsíteni igyekezett volna a „szexuális temperamentum elhajlásának mértékét” (467.o) nyilvánvalóan a korabeli szakma ezzel kapcsolatos erős érdeklődésével hozható kapcsolatba.

Az első lelki férfi-nő teszt megalkotása

Az első „férfi-nő teszt” (M-F teszt) megalkotásához Terman és szerzőtársa, Catharine Cox Miles (1936) elő-tesztelő nőkkel és férfiakkal megvizsgáltattak közel ezer olyan kifejezést, melyekben szerintük a férfias és nőies minőségek jól elkülönülnek. A tesztbe végül is az a 455 kifejezés került bele, melyeket az elő-tesztelők is magukra jellemzőnek, tehát nőiesnek, illetve férfiasnak minősítettek.

Már ez sokat elárul a teszt valódi jellegéről.

Az „Érdeklődés” alteszben a személyek nőiesség-pontokat kapnak akkor, ha kedvelik – és férfiasság-pontokat, ha nem kedvelik – a másokról való gondoskodást, a romantikus regényeket, a kisbabákat vagy a most-mutasd-meg játékot. Férfiasság-pontokat kapnak viszont, ha kedvelik – és nőiesség-pontokat, ha nem kedvelik – a katonaságot, Robinson Crusoe-t, a hangos embereket vagy a vadászatot.

A „Befeléfordulás-Kifeléfordulás” altesztben a személyek nőiesség-pontokat kapnak, ha jellemzőnek tartják magukra – és férfiasság-pontokat, ha nem tartják jellemzőnek –, hogy „majdnem mindig elvárom, hogy valaki más vezessen”, hogy „rendkívül fontos számukra az öltözközés és megjelenés” vagy hogy „gyakran félnek a sötétben”. Férfiasság-pontokat kapnak továbbá, ha jellemzőnek tartják – és nőiesség-pontokat, ha nem –, hogy „idegenkednek a fürdőzéstől”, hogy gyermekként „rendkívül engedetlenek voltak”, hogy „ugyanannyira bírják a fájdalmat, mint mások” vagy hogy „úgy érezték, az iskolában nehéz volt beilleszkedniük”.

Az elő-tesztelők válaszai alapján a tesztben szereplő kérdések mindegyikét sikerült beosztani vagy a férfias, vagy a nőies kategóriába. Ez a kategorizálás szolgált azután a valódi teszt kiértékelésének alapjául.

Két, egymást kizáró minőség

Ezen a teszten, a Terman-Miles-féle M-F teszten, a tesztalanyok nőiesség-pontokat kapnak, ha egy kérdésre nő-tipikusan válaszoltak, és férfiasság-pontokat, ha férfi-tipikusan. A végén pedig a nőiesség pontok számát levonják a férfiasság-pontok számából, így kapják meg a végleges eredményt, az M-F pontszámot.

Vegyük észre, ez a fajta pontszámítás azt feltételezi, hogy a nőiesség és férfiasság két, egymást kizáró dolog, két végpontja egy számegyenesnek. Vagyis mind a kérdésfeltevéseknél egyen-egyenként, mind a tesznél általában azzal a hallgatólagos feltételezéssel éltek, hogy egy embernek vagy férfiasnak, vagy nőiesnek kell lennie (illetve pontosabban szólva: vagy férfi-tipikusnak, vagy nő-tipikusnak kell lennie); nem lehet egyszerre férfias és nőies is.

Az ily módon megszerkesztett és kiértékelt teszttel aztán képesek voltak arra az (önbeteljesítő) eredményre jutni egy újabb mintán is, hogy a két nem valóban különbözik egymástól „lelki férfiasság és nőiesség terén” (1936, 3.o). A különbözőség ráadásul nem is volt kicsi: a mintegy ezer megvizsgált személy közül mindössze tíz olyan személy volt, aki a másik nemre jellemző átlagpontszámot elérte.

Tudományos alap a nemi kettéosztásra

Terman és Miles úgy gondolták, hogy ezzel a teszttel megalkották az IQ-teszt megfelelőjét, ami most az intelligencia helyett a nőiességet-férfiasságot méri ugyanolyan számszerű, tiszta és precíz módon (1936, vi.o).

De ha őszinték akarunk lenni, ennél még sokkal többet is tettek.

Akár tudatában voltak, akár nem, a munkásságukkal tudományos alapot adtak három problematikus elképzelésnek a férfiassággal és a nőiességgel kapcsolatban.

(1) Először is, Terman és Miles munkássága nyomán elterjedt nézetté vált, hogy a lelki férfiasság-nőiesség az emberi személyiség mélyen fekvő, alapvető jellemvonása. Jóllehet ez az elképzelés már több évszázada létezett a nyugati kultúrkörben, ekkor történt meg először a történelem során, hogy e feltételezett jellemvonás mérésére tudományos tesztet készített valaki.

Ezáltal a férfiasság és a nőiesség nemcsak, hogy tudományosan igazolt módon az emberi lélek saját, belső tulajdonságává vált, de ráadásul egyetlen pontszámmal leírható tulajdonsággá.

Manapság a Terman-Miles-féle M-F tesztet kritizáló kutatóknak az a fő érvük a teszt ellen, hogy az valójában nem valamilyen belső, örök emberi tulajdonságot mér, hanem azt, hogy a tesztet kitöltő illető mennyire képes alkalmazkodni a kulturális elvárásokhoz arról, hogy milyennek kell lennie egy férfinak és egy nőnek a kora 20. századi Egyesült Államokban.

Mindazonáltal Terman és Miles meggyőződéseit a tesztjük eredményének hitelességéről nem befolyásolta az a tény sem, hogy mennyire alacsony volt a teszt eredményének szórása, azaz hogy milyen megdöbbentően jól illeszkedett a teszt tartalma a korszak kulturális normáihoz. Szerintük az eredmény nem mást tükröz, mint hogy

A férfiasság és a nőiesség az emberi személyiség fontos jellemzője. Nem úgy kell gondolnunk rájuk, mint amik mindössze egy színt vagy ízt visznek hordozójuk személyiségébe; sokkal inkább úgy, mint a személyiség magjai. E mag körül alakul ki lépésről-lépésre az ember személyisége. A férfiasság-nőiesség ellentét valószínűleg legalább olyan mélyen gyökerezik – akár természetesek az okai, akár a neveltetés alakítja ki –, mint akármely más alapvető emberi jellemvonás. (451.o)

(2) A második probléma a Terman-Miles-féle M-F teszttel és az utókorra gyakorolt hatásával, hogy a férfiasságot és a nőiességet egymást kizárónak állítja be, mint egy mágnes két pólusa. Ez a polarizálás vagy kettéosztás nyilvánvalóan befolyásolta a teszt eredményeit is.

De ami még fontosabb, tudományos és pszichológiai alapot adott annak a kulturális hagyománynak, mely szerint kettő és csak kettő, egymást kizáró módon lehet férfinak és nőnek lenni. Valaki vagy az egyik, vagy a másik, de mindkettő egyszerre nem lehet – mondja most már nem csak a hagyomány, de a tudomány is.

(3) Harmadszorra pedig problémás még az is, hogy Terman és Miles összekapcsolta a férfiasság-nőiesség témakörét a homoszexualitással és a pszichológiai normalitással. Mivel a tesztet arra használták, hogy azok közül, akik „rosszul” teljesítettek rajta, kimutassák a magasabb hajlandóságot a homoszexualitásra, tudományos alapot szolgáltatott nemcsak a homoszexuálisok kirekesztésének, de az abban való kulturális eredetű hitnek is, hogy a hagyományosan férfias és hagyományosan nőies viselkedésektől való mindenfajta eltérés pszichiátriai esetnek minősül. Terman és Miles saját szavaival megfogalmazva:

A témában jártas kutatók szerint a homoszexualitásban érintett férfiak aránya 3 és 5% között van. ... Az M-F teszt nem méri a homoszexualitást, legalábbis nem a szó szoros értelmében, ... [de] azt méri (igaz, csak hozzávetőlegesen), hogy egy személy szexuális temperamentuma milyen mértékben elhajlott, a homoszexuálisok pedig valószínűleg az ilyen értelemben elhajlott személyek közül kerülnek ki elsősorban. ... A teszt használata [tehát] segíteni fog, hogy a figyelmünket eme abnormalitás kialakulására fordítsuk, épp úgy, ahogy az intelligencia-teszt segített abban, hogy a mentális hiányosságokat tanulmányozzuk. Köztudott, hogy a mentális hiányosságok manapság évekkel korábban kimutathatók, mint egy generációval ezelőtt. Ugyanez lesz igaz hamarosan a potenciális homoszexuálisokra. E deviancia korai kimutatása azért is elsődleges fontosságú, mivel jó okunk van azt gondolni, hogy a személyiség effajta hibáját ki lehet javítani, kompenzálni lehet. ... Jelenleg senki nem tudja, hogy az M-F teszten rosszul teljesítő egyének elsősorban inkább az idegtan, a biokémia és endokrinológia, avagy a szülő és nevelő felelősségi körébe tartoznak-e. (460.o)

Más hasonló tesztek

A Terman-Miles-féle M-F teszt kiadását követő 35 évben szinte virágzott a pszichológiának az az ága, mely a férfiassághoz és nőiességhez kapcsolódó személyiségvonások empirikus kutatásával foglalkozott. Legalább öt vagy hat új mérési módszer jött létre, hogy az ilyen személyiségvonásokat számszerűsítse, a legszélesebb körben ismert talán a Minnesota Multifázisú Személyiség Kérdőív alapján készített férfiasság-nőiesség pontszám volt. Ezen kívül egy sor empirikus tanulmány látott napvilágot a férfiasság-nőiesség előzményeiről és következményeiről gyermekeknél és felnőtteknél.

Az összes ilyen férfiasságot és nőiességet vizsgáló kutatásban ott volt az a három feltételezés, melyeket először Terman és Miles mondott ki (és melyeket a saját teszjükbe is belevarázsoltak): hogy a férfiasság-nőiesség az emberi személyiség egyik magja, hogy a férfiasság és a nőiesség egy skála két, egymást kizáró végpontja (és hogy ebből kifolyólag egy személy lehet vagy egyik, vagy másik, de nem mindkettő egyszerre); valamint hogy mindenki, aki nem hagyományosan férfias vagy hagyományosan nőies, az mentálisan beteg ember.

Esszencializmus 4. rész: Az esszencialista gondolkodás alternatívái

 

Hivatkozások:

Terman, L.M. & Miles, C.C. (1936). Sex and personality: studies in masculinity and femininity. New York: McGraw-Hill.

Kövess minket facebook-on!

Leírás

Női és férfi szerepek, nemi identitások, párkapcsolati és szextippek, szexuális orientációk metszetszemléletű feminizmus, LMBTQ* témák – szóval minden, aminek a rettegett g-betűs szóhoz, a genderhez köze van. „Minél közelebb mégy hozzá, annál jobban megérted!”

Címkék

#erőszak kultúra (8) #metoo (5) #velemismegtörtént (3) 19. század (4) 20. század (8) 5 dolog (1) 7 dolog (1) ableizmus (2) abortusz (3) abundance (1) adatbázis (1) adathalászat (1) Adomány (1) advent (1) agyfasz (3) AIDS (1) ajándék (1) akarácsonylegyenténylegaszeretetünnepeésneatúlfogyasztásé (1) akcióhős (1) aktivizmus (9) áldozat (4) áldozathibáztatás (5) álhír (2) alkalmi kapcsolat (2) alkoholizmus (2) állam (1) Allan G Johnson (2) állapotosság (2) áltudomány (1) anál (1) anális szex (1) anemaznem (1) angyal (1) angyalka (1) anna todd (1) antikapitalizmus (3) antropológia (1) anya (10) anyuka (2) apa (7) apuka (2) aranyvasárnap (1) Ariana Grande (1) ásó (1) átfektetés (1) Átfektetés Mozgalom (1) autó (1) autonómia (1) az igazi (1) az igen az igen (6) a nem az nem (6) baba (4) babavárás (1) baloldal (3) bántalmazás (1) barátság (1) Barát Erzsébet (1) barlangos test (1) beleegyezés (2) beszámoló (2) beszéd (4) betegállomány (2) bevándorlás (1) biológia (10) biológiai meghatározottság (3) bipoláris (1) bipoláris affektív zavar (1) bipoláris zavar (1) biszex (3) biszexualitás (4) bizonytalan kötődés (1) biztonság (8) biztonságos kötődés (1) blog (1) BME women (1) bögre (1) bögre helyett (1) bölcsi (1) bölcsőde (1) boldog karácsonyt (1) böngészés (1) bőségmodell (1) budapest pride (7) bullying (3) büntetés (1) busz (1) CDU (1) cégvezető (1) CEU (2) childfree (1) cirkómajom (1) clitoris (1) coming out (3) corona (2) corona virus (1) covid19 (1) csakazigenazigen (2) csak az igen jelent beleegyezést (2) család (11) családon belüli erőszak (10) családtervezés (1) csecsemő (1) csikló (1) csillám (1) csillámpor (1) csimpánz (1) Csizmadia Ferenc (1) csók (2) csontrák (1) cumisüveg (1) dajkál (1) depresszió (1) díj (2) diktatúra (1) dínó (1) dinoszaurusz (2) diszkrimináció (7) dísztárgy (1) divestment (1) drag queen (1) Dr Bender Zsuzsanna (1) dzsingülbelsz (1) education (1) egészséges szex (2) egészségügy (1) éghajlatváltozás (2) egyenlőség (9) egyenlő bánásmód (1) egyenrangúság (2) egyenrangú párkapcsolat (1) Egyesült Államok (2) Egyesült Királyság (2) egyetem (1) egygeci (1) egy éves (1) ellenzék (2) Ellis (1) elmebeteg (1) elnyomottak színháza (1) előadás (2) előítélet (1) előny (1) Először Lakást (1) ember (3) emberi jogok (4) emberség (4) engemis (3) eonizmus (1) erekció (1) erkölcs (1) erkölcscsősz (1) erogén zóna (1) erőszak (23) erőszakkultúra (9) erőszakmentes kommunikáció (1) erőszakos férfi (8) esély (1) esélyegyenlőség (5) esszencializmus (12) etika (2) etikus (1) etikus nemmonogámia (1) etnikum (2) etológia (1) eugenika (1) evolúciós pszichológia (1) ezüstvasárnap (1) facapalm (1) facebook (5) facepalm (1) fanfiction (1) fazék (1) fedél nélkül (1) fekete nők (1) felelősség (4) felsővezető (1) feltalálók (1) feltámadott a tenger (1) felvilágosítás (2) felvonulás (1) feminista (9) feminizmus (54) fenyő (1) férfi (17) férfiak (37) férfiak elleni erőszak (1) férfiasság (1) férfierőszak (4) férfijogi aktivisták (3) férfikönnyek (2) férjjelölt (1) fertőzés (1) fesztivál (1) fiatal feminista (4) fidesz (1) Fidesz (6) film (7) filmfesztivál (2) fiúk (2) főállású apa (1) főállású szülő (1) Fodor Éva (1) fogadóóra (1) fogamzásgátlás (2) fogamzásgátló (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (3) fogyatékossággal élők (1) fosszilis energiahordozók (1) Freud (3) frida (1) Frida (1) FRIDA (1) Frida grant (1) fundamentalizmus (1) futóverseny (1) G-pont (1) gender (31) genderfészek (3) genderharcos (1) genderizmus (1) genderpánik (4) gender identitás (3) giccs (1) gloria steinem (2) gondoskodás (4) gondoskodó férfi (2) gőzmozdony (1) Grant (1) grant (1) grincs (1) gyakori kérdések (2) gyakornok (1) gyász (1) gyerek (6) gyerekek (25) gyerekgondozás (3) gyereknevelés (5) gyermek (3) gyermekbántalmazás (2) gyilkosság (2) győzelem (1) gyűlöletbűncselekmény (1) habilizmus (2) háború (1) hagyomány (2) hajlék (1) hajléktalan (3) hajléktalanság (2) hajléktalanszálló (1) hajléktalantörvény (1) hajó (1) Hannover (1) harry styles (1) hatalom (3) határok (1) határon túli magyarok (1) Háttér (1) Havelock Ellis (1) házasság (8) házikó (1) heteroszexualitás (17) heti gender (2) higénia (1) hírek (4) híres nők (2) HIV (1) hóember (1) hógömb (1) holokauszt (1) homofóbia (7) homoszexualitás (19) hópiha (1) hópihe (1) Housing (1) Housing First (1) hülye (5) hülye kérdés (2) humorista (1) hüvely (1) hüvelyi G pont (2) idegengyűlölet (3) identitás (6) ideológia (1) idősgondozás (2) igazgató (1) InGen (1) ingyen lakás (1) inségmodell (1) interjú (1) internet (4) intersectionality (9) interszekcionalitás (22) interszexualitás (1) intézményi árulás (1) intimitás (1) introvertált (1) IQ-teszt (1) irodalom (1) írói pályázat (1) irónia (1) Írország (1) iskola (1) ismétlődő kérdések (1) Isztambuli Egyezmény (6) itt az idő (1) ivar (1) J. K. Rowling (1) járvány (2) játék (1) jobboldali (1) jog (2) jótékony (1) jótékonykodás (1) jótékonyság (1) jövőkép (1) jó szex (1) judith butler (2) Julia Serano (3) Jurassic Park (1) kacat (1) kamaszok (1) kampány (1) kamuhír (2) Kanada (1) kapitalizmus (4) karácsony (3) karácsonyfa (1) karácsonyi parti (1) karantén (1) karcsonyijótékonykodás (1) képregény (3) képviseleti demokrácia (1) képviselő (1) képviselő úr (1) kérdések (1) kereszténydemokrata (1) kertészkedés (1) kétharmad (1) kettős mérce (2) kiáltvány (2) kiberbiztonság (3) kielégülés (1) kitörés (1) kitüntetés (1) kiváltság (1) kívánt terhesség (1) klímamegállapodás (1) kocsi (1) kolléga (1) kommentelés (4) kommentháború (2) kommunikáció (1) konferencia (2) könyv (2) konzervatív (3) kórház (2) kormány (2) környezetvédelem (3) korona (4) koronaszex (1) koronavírus (1) korrupció (1) kötődés (1) kötődéselmélet (1) követőszoftver (1) közösség (1) kultúra (6) kurd (1) kurdok (1) kurd nők (1) kurucinfo (1) kutatás (2) kutya (1) kutyus (1) lábas (1) lakás (2) lakáspolitika (2) lakásprogram (1) lakásszegénység (2) lányok (4) leghülyébb kérdés (2) legyen szabad a nem (9) legyen szabad a nemet mondás (1) legyen szabad a nemről beszélni (1) Leiti (1) lelkész (1) lelkisegély (1) Lengyelország (3) leszbikus (8) libernyák (1) lmbt (1) LMBT (4) lmbtq (1) LMBTQ (47) LMBTQ történet (10) lottó (1) lottószelvény (1) lucky boy (2) macska (1) magazine (1) Magyar Nemzet (1) magyar történelem (1) magzat (1) majom (1) manifesztó (2) manipuláció (1) mankó (1) maradunk (1) Márki-Zay (1) Márki-Zay Péter (1) Márton Joci (1) Marton László (1) másállapot (2) másodlagos viktimizáció (2) maszkulinitás (1) maszturbálás (1) mázli (1) mécses (1) megcsalás (1) megelőzés (1) megnyitó (1) meg nem született (1) melegházasság (2) meleg férfi (5) mellbimbó (1) meló (1) mélyszegénység (1) men (4) menstruáció (2) mentális betegség (1) mérgező férfiasságkultúra (1) mesék (1) metoo (5) metszet (7) metszetszemlélet (22) milyen a jó szex (1) minekszülazilyen (1) minek szül (1) miniszterelnök (2) miniszterelnök úr (1) Miss Galaxy (1) mítosz (2) miután (1) molesztálás (1) monogám (1) monogámia (2) monopoly (1) more than two (1) mozgalom (7) mozgássérült (1) munka (5) munkahely (5) munkahelyi diszkrimináció (6) munkás (2) művészfilm (1) Muxes (1) MZP (1) nagymama (1) nagynéni (1) nagy Ő (1) NANE (3) negeneráljunkszemetet (1) negyártsszemetet (1) nembináris (3) Németország (2) nemi betegség (1) nemi erőszak (3) nemi identitás (22) nemi különbségek (9) nemi szerepek (23) nemi sztereotípiák (14) nemkívánt terhesség (1) nemtehetszróla (1) nemzet (4) nemzetiség (2) nem tehetsz róla (2) népek tengere (1) népszavazás (1) nevegyélkacatot (1) nevegyélszemetet (1) nevelés (1) nincs puszi (1) (9) nőgyűlölet (14) női orgazmus (1) női sors (3) nők (20) nők elleni erőszak (19) nőtörténet (1) nőügyek (7) novella (1) nyeremény (1) nyílt levél (1) nyitott kapcsolat (1) nyomor (2) O1G (2) oktatás (3) olajszörny (1) Olmi (1) Olmi Thiessen (1) öltözködés (2) önazonosság (1) önbizalom (3) one direction (1) önfenntartás (1) online biztonság (3) online magazin (1) önrendelkezés (2) OpenGender (1) Orbán (2) Orbán Viktor (3) orgazmus (3) örökbefogadás (1) osztály (1) ösztöndíj (1) ötös (1) ötöslottó (1) otthon (2) óvoda (1) óvszer (2) pályaművek (8) pályázat (2) pánik (2) pánikbetegség (1) pár (1) párkapcsolat (12) party (1) patriarchátus (20) pech (1) pedofilia (2) pénisz (1) pénzjutalom (1) Petőfi (1) plus size (1) Pogány Anikó (1) poli (3) poliamoria (3) politika (13) politikai korrektség (5) politikus (2) populáris kultúra (2) pornó (4) pozitív (2) Pride (2) princípium (2) privilégium (1) Prizma (2) Prizma közösség (2) propaganda (1) prostitúció (1) pszichés betegség (2) pszichiátria (1) pszichológia (15) PTSD (1) publikálás (1) puszi (1) Puzsér (1) Puzsér Róbert (2) queerfeminizmus (1) rabszolga (1) rabszolgatörvény (2) ragadozó (1) rák (1) rámpa (1) randevú (1) randi (1) raptor (1) rasszizmus (13) referendum (1) reklámok (1) rendőr (1) rendőrautó (1) rendőrök (2) rendőrség (2) rendszer (9) rendszerkritika (13) rendszerváltás (2) rénszarvas (1) reproduktív jogok (2) Rétvári Bence (1) Reuss András (1) ringat (1) rivotril (1) rokkant (2) rokkantsági ellátás (1) Románia (1) roma nők (1) sajtószemle (1) Sárosdi Lilla (1) scarcity (1) segély (2) sexual education (2) sex ed (2) Simone de Beauvoir (1) slam poetry (1) slutshaming (3) sorfal (1) sorozat (1) stand-up (1) statisztika (1) stimuláció (1) Stockholm (1) Svédország (1) szabad (1) Szabadnem csapat (4) szabadság (4) szabad szoftver (1) Szakállas Katalin (1) szakdolgozat (1) szálló (1) Szeged (2) szegénység (7) szélsőjobb (1) személyes határok (1) személyiség (1) szerelem (3) szerelmi csalódás (1) szerencse (1) szerencsés fiú (2) szeretet (2) szeretetünnepe (2) szeretkezés (1) szerkesztőség (1) szex (24) szexedukáció (5) szexizmus (11) szexológia (8) szexrandi (1) szextippek (3) szexuális egészség (4) szexuális erőszak (16) szexuális felvilágosítás (7) szexuális izgalom (3) szexuális kényszerítés (6) szexuális önrendelkezés (6) szexuális vágy (5) szexuális zaklatás (1) szexualitás (5) szexus (1) Szigetvári Kórház (1) szimpátiatüntetés (1) Szíria (1) szocializáció (2) szociológia (2) szolidaritás (4) szopás (1) szoptatás (1) SZTE (1) sztereotípiák (7) szülés (2) szülészeti erőszak (1) szülesztés (5) szülő (9) takarító (1) találmányok (1) társadalmi nem (5) társadalom (68) társasjáték (1) télapó (1) tenger (1) terf (11) terhesség (2) terhességmegszakítás (1) termosz (1) testi autonómia (2) testi önrendelkezés (4) testkép (3) testvériség (1) tévedés (1) téved miniszterelnök úr (1) Thomas (1) tiktak (1) tiktaktiktak (1) tippek (4) tisztelet (1) tizenévesek (5) többszerelműség (3) több mint kettő (1) tök (1) tökön rúg (1) tökön rúgás (1) történelem (13) törvény (2) továbbképzés (1) toxikus maszkulinitás (1) transzfeminizmus (7) transzfóbia (4) transzgender (19) transzkritikus (4) transzneműség (43) transz férfi (6) Trans Film Fest (1) tranzíció (nemi átmenet) (1) tréning (1) troll (3) trump (1) Trump (1) túlfogyasztás (1) túlnépesedés (1) túlóra (1) tüntetés (5) Túró Rudi (1) twitter (2) unborn (1) ünnepek (1) unoka (1) unoka szülés (1) USA (6) Utah (1) Utah állam (1) utazó (1) utca (1) utcai zaklatás (2) utcán élés (1) üveggömb (1) vagina (2) válasz (2) választás (3) választás2018 (1) van egy álmom (1) városi libsi (1) védekezés (1) vegetáriánus-vegán (1) vélemény (5) velemismegtörtént (3) velociraptor (1) vetélés (1) vicc (1) video (2) videoblog (3) viking (1) vírus (2) vita (2) vitakultúra (3) vlogger (1) vonat (1) wikipédia (1) womens march (1) Young Feminist (1) zaklatás (2) zsákfalu (2) Zuzana Čaputová (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása