„Minél közelebb mégy hozzá, annál jobban megérted.”

Szabadnem

Lehet-e a szexről közhelyek nélkül beszélni?

2017. július 07. - A. R.

Szoktam néha mondani, hogy „lakik bennem egy konzervatív” – azt értve ez alatt, hogy a poliamóriától/nem-monogámiától, illetve a párkapcsolaton kívüli szexualitástól (alkalmi kapcsolatok, barátság extrákkal, minden ilyesmi) személyes szinten zsigerileg idegenkedem. Viszont szeretném azokat megérteni, akik – szexuális orientációtól függetlenül – ezeket az életmódokat választják, így néha túllépek a komfortzónámon és tudatosan szembesítem magam e témákkal (pl. rendeztem már a nem-monogám kapcsolatokról beszélgetős estet, illetve a közelmúltban megnéztem az RS9-ben egy, a nyitott kapcsolatokról szóló színdarabot). Gondoltam az eseményleírás alapján, hogy a „Tudatos szex másként” című workshopon is biztosan hallok majd olyan információkat, amik segíthetnek ezeket az ellenérzéseimet valamelyest leépíteni, új nézőpontokra szert tenni. Végül annyit elmondhatok, hogy az előadás tényleg túlléptetett a komfortzónámon.

Az még hagyján, hogy a szervezésben voltak fennakadások – a helyszínre érkezve (Ankert) tíz perccel a kezdés előtt sehol egy szivárványzászló vagy bármi kihelyezett információ (azt hittem, elmarad a rendezvény és majdnem leléptem, talán jobb is lett volna), és a zavaró kocsmazaj se nagyon segítette a ráhangolódást. De amikor végre elkezdődött az előadás, és már vagy tíz perce egyik közhely követte a másikat (a reklámképeken látható nők irreális képet közvetítenek, szimultán pornókultúra kontra prüdéria, az előadó helikopterrel jött, a jó szexben legfontosabb a felszabadultság – nyugodjunk meg, később az ellazulás fontossága is elhangzott), már kezdtem rosszat sejteni. De itt még optimistán vártam, hogy rátérjünk a lényegre.

Ez nem nagyon következett be – a legnagyobb gond még csak nem is az volt, hogy az előadó össze-vissza csapongva mondta, ami éppen spontán eszébe jutott, hanem az, hogy egyáltalán nem vette figyelembe a helyszínt és a közönségét. Nem lehet ugyanazt az előadást leadni az Everness fesztiválon ezotéria-kedvelő heteróknak (akiknek az is jujjdeizgi flash lehet, hogy az előadó nőnek barátnője van), és a Budapest Pride-on a jellemzőbben társadalmi kérdésekkel foglalkozó, többségben LMBTQ embereknek.  Mondom, LMBTQ embereknek – az előadó több megjegyzésében „homoszexuális férfiakként” hivatkozott a hallgatóságra, holott ültünk jó páran nők is a közönség soraiban. Többször sztereotipizálta ezt a sematizált közönséget is, pl. készpénznek vette, hogy a meleg férfiak „biztos felszabadultabban tudnak beszélni” a szexről.

Az, hogy nem ismerte a „pánszexuális” szót, holott elmondása szerint az ő vonzódásai is nemektől és nemi szervektől függetlenül alakulnak, még nem lenne olyan furcsa – ha nem a szexről adott volna épp elő egy LMBTQ közegben. Nem sokkal később az lett volna a poén (kollégájától idézte, na de mégis) – a 11-16 évesek elleni internetes atricitások kapcsán –, hogy „aki nem baszik, az baszogat”. Nem sok jót tudok abból a szexedukátorból kinézni, aki ilyen színvonalon értelmezi az online erőszakot, illetve azt, ha valaki szexuálisan nem aktív.

Rátért arra, hogy a négy fal közül kilépve a barátnőjével elkezdtek öncenzúrázni, és ez az általános komunikációjukra is kihat. Megkérdezte, hány résztvevőt ért már az orientációja miatt atrocitás: a 33 emberből 9 emelte fel a kezét. Közülük kettő akkor is, amikor az volt a kérdés, hogy kit ért fizikai inzultus ugyanezen okból. Aztán megszámolta, hogy hány szőke ember ül a teremben, megkérdezte, hányan hallottak szőke nős viccet. Mindenki feltette a kezét. A következtetés dekódolásához: „nehezebb szőkének lenni, mint melegnek” – hiányosak az értelmi képességeim, de a többiek biztos gazdagodtak valami új ismerettel. Akárhogy is, ilyen érzékeny kérdést feltenni a (produkció minden bénasága ellenére tök jó fej és együttműködő!) közönségnek, majd mindenféle empátia nélkül ilyen idétlen célra felhasználni minimum otromba.

Kiderült (sajnálom, ha nem összefüggő a beszámolóm, de hozott anyagból dolgozok), hogy a Tudatos Szex Alapítvány a szex négy fajtáját különbözteti meg.

  1. reprodukciós – amihez az előadó azt a megjegyzést fűzte, hogy Magyarországon jelenleg 10-ből 4 pár meddő;
  2. rekreációs – az emberi elme megnyugtatása, feszültséglevezetés illetve kapcsolódás a cél (elég különböző okokat-minőségeket egy zsákba tesz, ahogy nézem);
  3. tudatos – a tudatosság a döntéseim hátterére, illetve a testtel kapcsolatos önismeretre vonatkozik elsősorban (például: „miért vagyok ebben a kapcsolatban? „ „milyen behuzalozottságok alapján alakul ki bennem a vonzódás?” – ott, hogy „miért vonzok be hasonló karaktereket?”, már majdnem feljajdultam, de a székek közt járkáló cuki kutya végül elvonta kicsit a figyelmemet);
  4. a negyediket egy órán át nem tudtuk meg.

Azt viszont megtudtuk, hogy a szerelem egy hormonkoktél, amitől transz állapotba kerülünk, torzul a valóságészlelésünk és nehezebben/rosszabbul hozunk döntéseket. (Ha nem megyek oda, hülyén halok meg.) Ilyenkor „nem vagyunk tudatában a saját testtudatunkak és behuzalozott reflexeket kezdünk működtetni”. Ezek a reflexek a gyerekkori hatások eredményei. Elhangzott az is elég kategorikusan, hogy a kapcsolat elején a felfokozott hormonális állapotban jobb a szex – szerintem nem feltétlenül az első közös aktusok szoktak a legjobbak lenni, hanem azok, amiknél már adott egymás testének, preferenciáinak ismerete, de jó, nem vitatkozom. Egy másik résztvevő viszont azzal a kijelentéssel, hogy a pasik egyenesebbek, ha szexről kell beszélni (és ezért „jobb a melegeknek”, wtf???), már vitatkozott, ahogy azzal is, hogy a nemi különbségek oka kizárólag az agyban lenne keresendő. Utóbbira meglehetősen gyenge érvnek éreztem (még sokadikként is), hogy az előadó ELTE pszichológiát végzett és külföldi szakirodalmat olvasott.

A kommunikáció kapcsán ismét egy saját példa kerül elő: első éjszakát töltötte a volt pasijával, aki utána megkérdezte: „milyen volt?” (Ott már rég baj van, ha ezt kérdezni kell és nem nyilvánvaló, de jó, nem kötekszek, én nem vagyok szexoktató.) Az előadó nem akarta, hogy a partnere elbízza magát (Miféle szex utáni mámor az, amiben az ember tud és akar stratégiázni? Arra például nemigen hallottunk reflexiót, hogy ezt nem kéne.) „Mindent lehet fejleszteni” – mondta ki, ami nem csoda, hogy elég rosszul esett a partnerének. Egy-egy, gondoltam, ezek pont megérdemelték egymást. A kérdés az, hogy ez a sztori akár még rossz példaként is megüti-e a tananyag színvonalát.       

Aztán kiderült, hogy a negyedik szint a teremtő szexualitás, és amikor már a tantra és az Osho szavak kezdtek röpködni a levegőben, elkezdtem keresni a kijáratot, és nem féltem használni.

Halál komolyan mind jobban járunk, ha bevallja, hogy „nézzétek, heterókkal dolgozom, és lövésem sincs az LMBTQ közegről, témákról és szexualitásról, üljünk körbe, beszélgessünk”. (Pláne ha fáradtan és torokfájással kezdünk neki egy előadás megtartásának, ahogy bevallotta, módszertanilag sem hülyeség a frontalitás helyett interaktívvá tenni a dolgot.) Nem, ő mindenáron jópofáskodva észt akart osztani, de ehelyett csak lefárasztani sikerült – ahogy körbeérdeklődtem, nemcsak engem.  Az már csak hab a tortán, hogy mindez egy harmincvalahányezer forintos kétnapos workshopot hivatott volna promotálni. Ahonnan, mint megtudtuk, legutóbb a péntek esti eligazítás után az egyik jelentkező felszívódott. Az előadó naiv feltételezése szerint a kihirdetett házirend miatt. Megsúgom, nem amiatt.

Summa summarum, lehet, hogy lehet a szexről közhelyek nélkül beszélni, de most nem sikerült.

A bennem lakó konzervatív – aki egy kicsit sem kényszerült még csak reflektálni sem önmagára – köszöni szépen, remekül van. Készül a ma esti aszexualitás workshopra.

 Antoni Rita 

A bejegyzés trackback címe:

http://szabadnem.blog.hu/api/trackback/id/tr2912647449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2017.07.10. 17:34:25

Nem a közhelyekkel van a baj, hanem a hülyeségekkel.
Egy dologba azért beleokoskodnék, legalább is nekem megpengetett némi értelmet a "legjobb a szex az elején" mondat. Nyilván a szex minőségének több viszonyítási pontja is lehet, és alapvetően szerintem is jobb (általában) a tényleges szex egy jól ismert (és engem jól ismerő) partnerrel, akivel ismerjük egymás rezdüléseit és szeretjük azokat tovább rezegtetni. Viszont a szexuális izgatottság szerintem nagyon erős eleme a szex minőségének, de még a gyönyörérzet, illetve az orgazmus intenzitásának is. Ebben az értelemben véve az a mondat azért nem akkora marhaság, az újdonság varázsa, a felfedezés izgalma, az egész helyzetre való rá-rácsodálkozás bizony csodákat képes művelni. (Lásd egy másik közhelyet: "eleinte nagyon jó volt a szex, de aztán ellaposodott...")