Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Hogyan ne legyünk esszencialisták?
Esszencializmus sorozat, 4. rész

Az előző részekben a biológiai esszencializmus kérdését vizsgáltuk meg, és bemutattuk, milyen kézzelfogható következményei (pl. törvényhozás, nemi alapú diszkrimináció stb.) lehetnek annak, ha a korszellem esszencialista. Ebben a részben azzal foglalkozunk, milyen alternatívái vannak az esszencialista gondolkodásnak, és példákat hozunk arra, hogy hogyan lehet megmagyarázni bizonyos társadalmi jelenségeket anélkül, hogy a biológiai meghatározottsághoz foggal-körömmel ragaszkodnánk.

A lenti gondolatmenetben senki nem tagad biológiai tényeket: meg fogjuk látni, hogy a biológiai tények + a történelmi-kulturális környezet együttes figyelembevételével is le lehet írni a női-férfi nemi szerepek kialakulását és fönnmaradását.

 Esszencializmus 1. rész: Nem Trump az első, aki...

Esszencializmus 2. rész: Nemi alapú megkülönböztetés

Esszencializmus 3. rész: A nőiesség és férfiasság felmérése a pszichológia hajnalán

(A poszt Sandra Bem: Lenses of Gender című könyvének Biological Essencialism című fejezete alapján íródott.)

A két fő kérdés

Itt most két kérdésre keresünk választ a nemi különbözőségek és nemi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban.

(1) Miért játszottak a nők és a férfiak (mint csoport) annyira különböző és egyenlőtlen szerepeket gyakorlatilag minden társadalomban a földön? Másként megfogalmazva: miért volt a nemi alapokon szervezett munkamegosztás és a férfiak kezében összpontosuló politikai hatalom oly sokáig alapvetően elfogadott dolog a történelem során?

(2) A második kérdés az egyének viselkedésével és lelki világával kapcsolatos: Miért rendelkeznek a nők és a férfiak (mint egyének) annyira különböző viselkedési hajlamokkal? Avagy, csak egy példát említve, miért agresszívabbak a férfiak és miért gondoskodóbbak a nők?

A következőkben bemutatom az ezekre a kérdésekre adott legjobb biológiai+történelmi magyarázatot, mellyel jelenleg szolgálni tudok. E leírást nem kell végső válaszként elfogadni; arra szolgál, hogy bemutassa, hogyan nézhet ki egy olyan elmélet, mely nemcsak a biológiát, hanem a környezetet is számításba veszi.

Testi adottságok egy technológia előtti korszakban

Amint említettem, az időtől és tértől független, egyetemes emberi jellemzők megmagyarázására tett bármilyen komoly próbálkozásnak figyelembe kell vennie a kölcsönhatásokat a biológia és a történelem, valamint a biológia és a kultúra között. Éppen ezért, amint látni fogjuk, az én biológiai-történelmi leírásom úgy próbálja magyarázni az emberi szerveződések egyetemes jellemzőinek nemi vonatkozásait, hogy a férfi és a női testeket belehelyezi abba a környezetbe, mely az emberi történelem során majdnem mindig egyetemes volt.

A leírás a következőképpen szól. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy emberi közösség, ahol kétféle embertípus élt együtt, akik között bizonyos megkérdőjelezhetetlen testi különbségek voltak: csak az egyik típus volt képes gyermeket kihordani és szoptatni, míg a másikhoz tartozó egyedek általánosságban nagyobb és erősebb testfelépítéssel rendelkeztek. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy bizonyos környezet is, melyben a fent említett közösség létezni kényszerült. Ebben a környezetben nem volt semmilyen módszer a fogamzásgátlásra; nem volt semmilyen élelmiszer, mely az anyatejet helyettesíthette; csupán kevés technológiai eszköz állt rendelkezésre, mely az emberi test erejét megnövelhette; és nagyon kevés olyan munka, melynek végzéséhez nem volt kifejezetten előnyös a fizikai erő.

Ebben a történelmi közösségben elég valószínű, hogy a legtöbb nő folyamatosan terhes volt vagy kisgyermeket szoptatott az első menstruáció és a menopauza közötti években. Az is valószínű, hogy egy ilyen társadalomban kialakul egy nemi alapú munkamegosztás. A nők elsődlegesen felelősekké válnak a csecsemőkért és a gyerekekért, mivel egy-egy mindig ott lesz bennük vagy rajtuk, és ezzel együtt minden más olyan munkáért, melyet ezzel egyidőben képesek elvégezni. A férfiak pedig elsődlegesen felelősek lesznek a csoport védelméért és, ha lehetséges, a vadászatért, mivel egyrészt nagyobbak és erősebbek, másrészt nem szab határt a mozgékonyságuknak a gyerekek folyamatos jelenléte.

womanchild.jpg

Ám minden jel arra utal, hogy ezen emberi társadalmak nagy részében nemcsak a munkavégzés oszlott meg nemi alapon, hanem ezzel együtt kialakult az egyik nem (a férfiak) politikai hatalmának intézményes rendszere is.

Ennek okára többféle magyarázat adható.

Egyik lehetőség az, hogy a harcosok úgy tekintenek magukra – és mások is úgy tekintenek rájuk –, mint a legfontosabb és legtöbb hatalommal rendelkező tagjai a csoportnak. Ezzel együtt járhat az is, hogy átveszik az irányítást a csoport egészére vonatkozó döntések meghozásában, kezdve olyan alapvető fizikai biztonságot érintő kérdésekkel, mint hogy hol éljen és mikor vándoroljon a csoport.

hunter-gatherer-cartoon.gif

Hé! Abban állapodtunk meg,
hogy én vagyok a vadász, te meg a gyűjtögető!
Sajnálom, de rajta állt azon, amit be akartam gyűjteni!

Egy másik lehetőség az lehet, hogy mivel a nők folyamatosan el vannak foglalva a csecsemőkkel és a gyerekekkel, a férfiaknak egyszerűen több lehetőségük és idejük nyílik arra, hogy intézményesítsék a hatalmat vagy a befolyást, amivel rendelkeznek, legyen az bármilyen féle. Ide tartozik a nyers erő is, mely közvetlenül a testfelépítésükből következik.

Ha pedig már egyszer fennáll az adott társadalmi-politikai berendeződés a nemi alapú munkamegosztással és a férfi dominanciával, ez a nők és a férfiak számára annyira különböző élethelyzeteket és élettapasztalatokat fog teremteni, hogy a férfiak és a nők előbb-utóbb „férfiassá” és „nőiessé” válnak, ami a viselkedésüket és a pszichéjüket illeti. Az alábbiakban röviden bemutatom, hogyan alakulhat ki az agresszió (mint tipikus férfi viselkedésforma, melyet gyakran a biológiával magyaráznak) és a gyereknevelésre való hajlam (mint tipikus női viselkedésforma, melyet szintén gyakran a biológiával magyaráznak) csupán abból kifolyólag, hogy a munkamegosztás nemi alapokon szerveződik.

Férfias és nőies viselkedésformák

Ha a harcos szerepét az adott emberi csoportban csak a férfiak láthatják el, és nők nem, akkor nyilvánvalóan csak a férfiak töltik az idejüket – nemcsak egész felnőtt korukban, hanem már gyermek és kamaszkorukban is – olyan aggressziót növelő tevékenységekkel, melyek közvetlenül kapcsolódnak a harchoz és az öléshez, mint például a fizikai erejük tesztelése vagy bátorságuk bizonyítása.

Hasonlóképpen, ha a gyermekeknevelő szerepét csak a nők láthatják el, férfiak nem, akkor csak a nők töltik az idejüket olyan, az agressziót bizonyítottan csökkentő tevékenységekkel, mint a csecsemőkre vigyázás és a gyermekekkel való foglalkozás.

Ennélfogva azt mondom, hogy az, ha a nők mindenhol pszichésen alkalmasabbak a gyermekgondozásra, mint a férfiak, nem elsősorban azért van, mert gyermeknevelő gének vagy hormonok vannak bennük, és még csak nem is azért, mert egy gyermek növekszik a testükben, hanem mert a szerepek, melyeket csoportszinten az ő felelősségük ellátni, csak a nőknek és a lányoknak biztosítanak csecsemőkkel és gyermekekkel kapcsolatos tapasztalatokat már egészen fiatal kortól kezdve: ezek a tapasztalatok aztán tápot adnak az „anyai ösztönök” kifejlődésének, melyet én inkább „szülői ösztönnek” szeretek hívni.

Tehát a férfiak és nők között általában megfigyelt viselkedés és jellembeli különbözőségek megmagyarázásához nincs szükségünk semmilyen közvetlen kapcsolat jelenlétéről elmélkedni, ami összekötné a biológiát az aggyal és az agyat a viselkedéssel. Egyszerűen elég azt végiggondolni, hogy hogyan alakulhat ki a nemi alapon szerveződő munkamegosztás miatt ez az egyetemes agresszióbeli különbség a nemek között azáltal, hogy a hímekhez a harcos szerepét, a nőstényekhez pedig az utódról való gondoskodás szerepét társítjuk. A nők és a lányok mindenhol motiváltabbak a gyermekgondozásra, mint a férfiak és a fiúk, de nem valamilyen „anyai ösztön” miatt, hanem mert a nemi alapokon történő munkamegosztás mindig a nőket és a lányokat helyezi a gyermekekkel érintkező viszonyba, a férfiakat és a fiúkat pedig nem érintkező, távoli viszonyba.

A kulturális hiedelmek és társadalmi gyakorlatok szerepe

Láthatjuk, hogy nincs szükség arra, hogy bárki a génekben vagy az agyszerkezetben keressen különbözőségeket a férfiak és a nők között, ha a nemi alapon történő munkamegosztást és a férfiak intézményes politikai hatalmát akarjuk megmagyarázni. Elegendő azt alapul venni, hogy a vitathatalan és általános különbözőségek a két nem testi felépítésében kölcsönhatottak a vitathatalanul általános környezeti jellemzőivel egy technológia előtti korszaknak, mely majdnem az egész emberi történelem során jellemző volt.

Ezzel azonban fölmerül az a kérdés, mely magának a modern feminizmusnak is a legnagyobb kihívást jelenti. Ha a technológiai fejlődés mostanra annyira megváltoztatta az ember környezetét, hogy mára a testfelépítés különbségei nem jelentősek a gyakorlatban, miért játszanak a férfiak és a nők annyira különböző – és egyenlőtlen – szerepeket még a modern technológiai társadalomban is, melynek már nemcsak hatékony születésszabályozási eszközök és emészthető anyatejpótló szerek állnak rendelkezésére, hanem amelyben szinte már semmilyen olyan fizikai munka nincs, melyhez a közvetlen emberi erő elengedhetetlen lenne?

A válasz az, hogy ha egyszer intézményesedett a munkamegosztási gyakorlat és a politikai hatalom, ezekből kifolyólag a kulturális hiedelmek és a társadalmi gyakorlatok egész hálózata alakul ki, mely azután saját jogán létezik tovább.

A modern technológia talán változtathat annyit, hogy újabb ilyesféle hiedelmek és gyakorlatok már nem alakulnak ki abból kifolyólag, hogy a természeti környezet közvetlenül kölcsönhat a biológiai adottságokkal, de arra nem képes, hogy azonnali jelleggel kiirtsa a tehetetlenségében tömegénél fogva még mindig tovább robogó társadalmi hagyományokat.

Vegyünk csak egy példát erre a modern ellentmondásra. Jóllehet a modern technológia annyira lecsökkentette a férfi és a női test különbözőségének gyakorlati jelentőségét, hogy most az emberi történelem során először nagyon kevés olyan munka van, melyet ne láthatnának ugyanolyan hatékonyan el mind férfiak, mind nők, az Egyesült Államokban még mindig sok olyan intézmény áll fenn, mely rendkívül megnehezíti az egyén számára, hogy egyidőben legyen gyermekgondozó és fizetett dolgozó. Ilyenek többek között a fizetett terhességi szabadság és a megfelelő gyermekgondozó intézmények hiánya, az iskolaidő és a munkaidő összeegyeztetetlensége, a részidőben való munkavégzés elérhetetlensége, továbbá a munkahely és az otthon közötti földrajzi távolság, melynek intézménye az ipari forradalom idején alakult ki, és mely az elővárosokba való kiköltözéssel drámaian megnőtt a második világháború után.

Bár ezen intézmények önmagukban nem köteleznek egy nőt sem arra, hogy ő legyen az a két szülő közül, aki lemond a teljes idejű, otthonon kívüli munkavállalásról azért, hogy a gyermekeket gondozza, de mivel adott a női terhesség biológiai ténye és a nők kultúrálisan betöltött gyermekgondozó történelmi szerepe, végeredményben szinte garantált, hogy ha egy kétszülős család megengedheti magának, hogy csak az egyik szülő keressen pénzt, akkor az a férfi lesz. A modern technológia az Egyesült Államokban tehát annyiban már megváltoztatta a környezet szerepét, hogy bármely nő könnyedén befolyásolhatja, hány gyermeke szülessen. Azonban amit az Egyesült Államok még nem teremtett meg, az egy olyan kulturális környezet, melyben bármely anya (az apákhoz hasonlóan) könnyedén megteheti, hogy kilép a (hagyományosan női) gyermekgondozási szerepből.

Az esszencializmuson túl: az intézményesült hatalom

Láttuk, hogy lehetséges a társadalmi jelenségeket oly módon megmagyarázni, hogy nem esünk az esszencializmus csapdájába, de nem is tagadunk nyilvánvaló biológiai tényeket. A történelmi környezet és az ember biológiájának kölcsönhatásából is el lehet oda jutni, hogy miért és hogyan alakulhatott ki a patriarchális társadalmi berendezkedés.

Ezen a ponton jogos föltenni számomra a kérdést, hogy én akkor tényleg azt gondolom-e, hogy nincs semmilyen más biológiai különbség a férfiak és a nők között, mint a nyilvánvaló különbség az anatómiai felépítésben. Agnosztikus választ adok: jelen tudásunk alapján ezt nem lehet biztosan kijelenteni. Egyes tanulmányok szerint különbség van az agy felépítésében, vagy épp az anyaméhben való fejlődés közbeni hormonok hatásában; más tanulmányok viszont cáfolják ezeket az eredményket.

De még ha ki is derül, hogy az emberi faj hímje és nősténye biológiailag bármilyen képességben vagy hajlamban különbözik egymástól, egy dologról szilárdan meg vagyok győződve.

     
Mindebből az is következik, hogy teljesen mindegy, létezik-e esszencialista nőiség (legyen akár testi, akár lelki). Ha létezik, ha nem, a probléma az, hogy a társadalom rendszerszinten diszkriminálja azokat az embereket, akiket nőiesnek ítél.

A kérdés tehát nem az (kéne, hogy legyen), mi az eredete a nőiségnek (mostanában erről kiélezett viták zajlanak).

A kérdés az, hogy hogyan szüntethetnénk meg az elnyomást, ami a nőies (testi és/vagy lelki) tulajdonságokkal rendelkező embereket éri.

Nem elsősorban a biológiai különbségek a felelősek a patriarchátus fennmaradásáért.

Az esetleg még felfedezendő biológiai különbségek rendkívül kis mértékben fognak megfelelni azoknak a különbségeknek, melyeket a fizetett munkaerőpiacon a női munkák és a férfi munkák között látunk az Egyesült Államokban, így ezeket a munka világában betöltött különböző – és egyenlőtlen – helyzeteket nem magyarázhatják. Tehát igen, a nők talán biológiai jellegükből következően általában gondoskodóbbak, mint a férfiak, de emiatt orvosnak kéne lenniük, nem titkárnőnek. És ki tudja, talán a férfiaknak biológiailag több érzékük van a matematikához általánosságban, mint a nőknek, de ez nem magyarázza meg azt, hogy miért épít karriert sokkal kevesebb nő matematikai tudást igénylő területen, mint amennyien ezt a jó matematikai érzékkel rendelkező nők közül megtehetnék.

Igen, még ha egy bizonyos múltbeli kölcsönhatás a környzet és a biológia között oda vezetett is, hogy kialakult a férfiak politikai dominanciája, ennek eredete (akármi is volt konkrétan) most nem lényeges.

Ma a férfi uralom intézményesített rendszere, mely majdnem minden ismert társadalomban jelen van, azáltal áll fenn és öröklődik tovább, hogy a jelenkori intézmények kölcsönhatnak a biológiával itt és most.

Nem a férfi uralom biológiai-történelmi eredete tehát az, amit elemeznünk kell; hanem a jelenkori kulturális intézmények és intézkedések. Ezeket kell megvizsgálnunk és megváltoztatnunk, ha a patriarchátus hosszúéletű rendszerét valaha el akarjuk törölni.

 

Ha tetszett a sorozat, olvasd el a homoszexualitásról és a nemi zavarokról szóló sorozatainkat is.

 


Kövess minket facebook-on!

Leírás

Női és férfi szerepek, nemi identitások, párkapcsolati és szextippek, szexuális orientációk metszetszemléletű feminizmus, LMBTQ* témák – szóval minden, aminek a rettegett g-betűs szóhoz, a genderhez köze van. „Minél közelebb mégy hozzá, annál jobban megérted!”

Címkék

#erőszak kultúra (8) #metoo (5) #velemismegtörtént (3) 19. század (4) 20. század (8) 5 dolog (1) 7 dolog (1) ableizmus (2) abortusz (3) abundance (1) adatbázis (1) adathalászat (1) Adomány (1) advent (1) agyfasz (3) AIDS (1) ajándék (1) akarácsonylegyenténylegaszeretetünnepeésneatúlfogyasztásé (1) akcióhős (1) aktivizmus (9) áldozat (4) áldozathibáztatás (5) álhír (2) alkalmi kapcsolat (2) alkoholizmus (2) állam (1) Allan G Johnson (2) állapotosság (2) áltudomány (1) anál (1) anális szex (1) anemaznem (1) angyal (1) angyalka (1) anna todd (1) antikapitalizmus (3) antropológia (1) anya (10) anyuka (2) apa (7) apuka (2) aranyvasárnap (1) Ariana Grande (1) ásó (1) átfektetés (1) Átfektetés Mozgalom (1) autó (1) autonómia (1) az igazi (1) az igen az igen (6) a nem az nem (6) baba (4) babavárás (1) baloldal (3) bántalmazás (1) barátság (1) Barát Erzsébet (1) barlangos test (1) beleegyezés (2) beszámoló (2) beszéd (4) betegállomány (2) bevándorlás (1) biológia (10) biológiai meghatározottság (3) bipoláris (1) bipoláris affektív zavar (1) bipoláris zavar (1) biszex (3) biszexualitás (4) bizonytalan kötődés (1) biztonság (8) biztonságos kötődés (1) blog (1) BME women (1) bögre (1) bögre helyett (1) bölcsi (1) bölcsőde (1) boldog karácsonyt (1) böngészés (1) bőségmodell (1) budapest pride (7) bullying (3) büntetés (1) busz (1) CDU (1) cégvezető (1) CEU (2) childfree (1) cirkómajom (1) clitoris (1) coming out (3) corona (2) corona virus (1) covid19 (1) csakazigenazigen (2) csak az igen jelent beleegyezést (2) család (11) családon belüli erőszak (10) családtervezés (1) csecsemő (1) csikló (1) csillám (1) csillámpor (1) csimpánz (1) Csizmadia Ferenc (1) csók (2) csontrák (1) cumisüveg (1) dajkál (1) depresszió (1) díj (2) diktatúra (1) dínó (1) dinoszaurusz (2) diszkrimináció (7) dísztárgy (1) divestment (1) drag queen (1) Dr Bender Zsuzsanna (1) dzsingülbelsz (1) education (1) egészséges szex (2) egészségügy (1) éghajlatváltozás (2) egyenlőség (9) egyenlő bánásmód (1) egyenrangúság (2) egyenrangú párkapcsolat (1) Egyesült Államok (2) Egyesült Királyság (2) egyetem (1) egygeci (1) egy éves (1) ellenzék (2) Ellis (1) elmebeteg (1) elnyomottak színháza (1) előadás (2) előítélet (1) előny (1) Először Lakást (1) ember (3) emberi jogok (4) emberség (4) engemis (3) eonizmus (1) erekció (1) erkölcs (1) erkölcscsősz (1) erogén zóna (1) erőszak (23) erőszakkultúra (9) erőszakmentes kommunikáció (1) erőszakos férfi (8) esély (1) esélyegyenlőség (5) esszencializmus (12) etika (2) etikus (1) etikus nemmonogámia (1) etnikum (2) etológia (1) eugenika (1) evolúciós pszichológia (1) ezüstvasárnap (1) facapalm (1) facebook (5) facepalm (1) fanfiction (1) fazék (1) fedél nélkül (1) fekete nők (1) felelősség (4) felsővezető (1) feltalálók (1) feltámadott a tenger (1) felvilágosítás (2) felvonulás (1) feminista (9) feminizmus (54) fenyő (1) férfi (17) férfiak (37) férfiak elleni erőszak (1) férfiasság (1) férfierőszak (4) férfijogi aktivisták (3) férfikönnyek (2) férjjelölt (1) fertőzés (1) fesztivál (1) fiatal feminista (4) Fidesz (6) fidesz (1) film (7) filmfesztivál (2) fiúk (2) főállású apa (1) főállású szülő (1) Fodor Éva (1) fogadóóra (1) fogamzásgátlás (2) fogamzásgátló (1) fogyasztás (4) fogyasztói társadalom (3) fogyatékossággal élők (1) fosszilis energiahordozók (1) Freud (3) FRIDA (1) frida (1) Frida (1) Frida grant (1) fundamentalizmus (1) futóverseny (1) G-pont (1) gender (31) genderfészek (3) genderharcos (1) genderizmus (1) genderpánik (4) gender identitás (3) giccs (1) gloria steinem (2) gondoskodás (4) gondoskodó férfi (2) gőzmozdony (1) Grant (1) grant (1) grincs (1) gyakori kérdések (2) gyakornok (1) gyász (1) gyerek (6) gyerekek (25) gyerekgondozás (3) gyereknevelés (5) gyermek (3) gyermekbántalmazás (2) gyilkosság (2) győzelem (1) gyűlöletbűncselekmény (1) habilizmus (2) háború (1) hagyomány (2) hajlék (1) hajléktalan (3) hajléktalanság (2) hajléktalanszálló (1) hajléktalantörvény (1) hajó (1) Hannover (1) harry styles (1) hatalom (3) határok (1) határon túli magyarok (1) Háttér (1) Havelock Ellis (1) házasság (8) házikó (1) heteroszexualitás (17) heti gender (2) higénia (1) hírek (4) híres nők (2) HIV (1) hóember (1) hógömb (1) holokauszt (1) homofóbia (7) homoszexualitás (19) hópiha (1) hópihe (1) Housing (1) Housing First (1) hülye (5) hülye kérdés (2) humorista (1) hüvely (1) hüvelyi G pont (2) idegengyűlölet (3) identitás (6) ideológia (1) idősgondozás (2) igazgató (1) InGen (1) ingyen lakás (1) inségmodell (1) interjú (1) internet (4) intersectionality (9) interszekcionalitás (22) interszexualitás (1) intézményi árulás (1) intimitás (1) introvertált (1) IQ-teszt (1) irodalom (1) írói pályázat (1) irónia (1) Írország (1) iskola (1) ismétlődő kérdések (1) Isztambuli Egyezmény (6) itt az idő (1) ivar (1) J. K. Rowling (1) járvány (2) játék (1) jobboldali (1) jog (2) jótékony (1) jótékonykodás (1) jótékonyság (1) jövőkép (1) jó szex (1) judith butler (2) Julia Serano (3) Jurassic Park (1) kacat (1) kamaszok (1) kampány (1) kamuhír (2) Kanada (1) kapitalizmus (4) karácsony (3) karácsonyfa (1) karácsonyi parti (1) karantén (1) karcsonyijótékonykodás (1) képregény (3) képviseleti demokrácia (1) képviselő (1) képviselő úr (1) kérdések (1) kereszténydemokrata (1) kertészkedés (1) kétharmad (1) kettős mérce (2) kiáltvány (2) kiberbiztonság (3) kielégülés (1) kitörés (1) kitüntetés (1) kiváltság (1) kívánt terhesség (1) klímamegállapodás (1) kocsi (1) kolléga (1) kommentelés (4) kommentháború (2) kommunikáció (1) konferencia (2) könyv (2) konzervatív (3) kórház (2) kormány (2) környezetvédelem (3) korona (4) koronaszex (1) koronavírus (1) korrupció (1) kötődés (1) kötődéselmélet (1) követőszoftver (1) közösség (1) kultúra (6) kurd (1) kurdok (1) kurd nők (1) kurucinfo (1) kutatás (2) kutya (1) kutyus (1) lábas (1) lakás (2) lakáspolitika (2) lakásprogram (1) lakásszegénység (2) lányok (4) leghülyébb kérdés (2) legyen szabad a nem (9) legyen szabad a nemet mondás (1) legyen szabad a nemről beszélni (1) Leiti (1) lelkész (1) lelkisegély (1) Lengyelország (3) leszbikus (8) libernyák (1) LMBT (4) lmbt (1) LMBTQ (47) lmbtq (1) LMBTQ történet (10) lottó (1) lottószelvény (1) lucky boy (2) macska (1) magazine (1) Magyar Nemzet (1) magyar történelem (1) magzat (1) majom (1) manifesztó (2) manipuláció (1) mankó (1) maradunk (1) Márki-Zay (1) Márki-Zay Péter (1) Márton Joci (1) Marton László (1) másállapot (2) másodlagos viktimizáció (2) maszkulinitás (1) maszturbálás (1) mázli (1) mécses (1) megcsalás (1) megelőzés (1) megnyitó (1) meg nem született (1) melegházasság (2) meleg férfi (5) mellbimbó (1) meló (1) mélyszegénység (1) men (4) menstruáció (2) mentális betegség (1) mérgező férfiasságkultúra (1) mesék (1) metoo (5) metszet (7) metszetszemlélet (22) milyen a jó szex (1) minekszülazilyen (1) minek szül (1) miniszterelnök (2) miniszterelnök úr (1) Miss Galaxy (1) mítosz (2) miután (1) molesztálás (1) monogám (1) monogámia (2) monopoly (1) more than two (1) mozgalom (7) mozgássérült (1) munka (5) munkahely (5) munkahelyi diszkrimináció (6) munkás (2) művészfilm (1) Muxes (1) MZP (1) nagymama (1) nagynéni (1) nagy Ő (1) NANE (3) negeneráljunkszemetet (1) negyártsszemetet (1) nembináris (3) Németország (2) nemi betegség (1) nemi erőszak (3) nemi identitás (22) nemi különbségek (9) nemi szerepek (23) nemi sztereotípiák (14) nemkívánt terhesség (1) nemtehetszróla (1) nemzet (4) nemzetiség (2) nem tehetsz róla (2) népek tengere (1) népszavazás (1) nevegyélkacatot (1) nevegyélszemetet (1) nevelés (1) nincs puszi (1) (9) nőgyűlölet (14) női orgazmus (1) női sors (3) nők (20) nők elleni erőszak (19) nőtörténet (1) nőügyek (7) novella (1) nyeremény (1) nyílt levél (1) nyitott kapcsolat (1) nyomor (2) O1G (2) oktatás (3) olajszörny (1) Olmi (1) Olmi Thiessen (1) öltözködés (2) önazonosság (1) önbizalom (3) one direction (1) önfenntartás (1) online biztonság (3) online magazin (1) önrendelkezés (2) OpenGender (1) Orbán (2) Orbán Viktor (3) orgazmus (3) örökbefogadás (1) osztály (1) ösztöndíj (1) ötös (1) ötöslottó (1) otthon (2) óvoda (1) óvszer (2) pályaművek (8) pályázat (2) pánik (2) pánikbetegség (1) pár (1) párkapcsolat (12) party (1) patriarchátus (20) pech (1) pedofilia (2) pénisz (1) pénzjutalom (1) Petőfi (1) plus size (1) Pogány Anikó (1) poli (3) poliamoria (3) politika (13) politikai korrektség (5) politikus (2) populáris kultúra (2) pornó (4) pozitív (2) Pride (2) princípium (2) privilégium (1) Prizma (2) Prizma közösség (2) propaganda (1) prostitúció (1) pszichés betegség (2) pszichiátria (1) pszichológia (15) PTSD (1) publikálás (1) puszi (1) Puzsér (1) Puzsér Róbert (2) queerfeminizmus (1) rabszolga (1) rabszolgatörvény (2) ragadozó (1) rák (1) rámpa (1) randevú (1) randi (1) raptor (1) rasszizmus (13) referendum (1) reklámok (1) rendőr (1) rendőrautó (1) rendőrök (2) rendőrség (2) rendszer (9) rendszerkritika (13) rendszerváltás (2) rénszarvas (1) reproduktív jogok (2) Rétvári Bence (1) Reuss András (1) ringat (1) rivotril (1) rokkant (2) rokkantsági ellátás (1) Románia (1) roma nők (1) sajtószemle (1) Sárosdi Lilla (1) scarcity (1) segély (2) sexual education (2) sex ed (2) Simone de Beauvoir (1) slam poetry (1) slutshaming (3) sorfal (1) sorozat (1) stand-up (1) statisztika (1) stimuláció (1) Stockholm (1) Svédország (1) szabad (1) Szabadnem csapat (4) szabadság (4) szabad szoftver (1) Szakállas Katalin (1) szakdolgozat (1) szálló (1) Szeged (2) szegénység (7) szélsőjobb (1) személyes határok (1) személyiség (1) szerelem (3) szerelmi csalódás (1) szerencse (1) szerencsés fiú (2) szeretet (2) szeretetünnepe (2) szeretkezés (1) szerkesztőség (1) szex (24) szexedukáció (5) szexizmus (11) szexológia (8) szexrandi (1) szextippek (3) szexuális egészség (4) szexuális erőszak (16) szexuális felvilágosítás (7) szexuális izgalom (3) szexuális kényszerítés (6) szexuális önrendelkezés (6) szexuális vágy (5) szexuális zaklatás (1) szexualitás (5) szexus (1) Szigetvári Kórház (1) szimpátiatüntetés (1) Szíria (1) szocializáció (2) szociológia (2) szolidaritás (4) szopás (1) szoptatás (1) SZTE (1) sztereotípiák (7) szülés (2) szülészeti erőszak (1) szülesztés (5) szülő (9) takarító (1) találmányok (1) társadalmi nem (5) társadalom (68) társasjáték (1) télapó (1) tenger (1) terf (11) terhesség (2) terhességmegszakítás (1) termosz (1) testi autonómia (2) testi önrendelkezés (4) testkép (3) testvériség (1) tévedés (1) téved miniszterelnök úr (1) Thomas (1) tiktak (1) tiktaktiktak (1) tippek (4) tisztelet (1) tizenévesek (5) többszerelműség (3) több mint kettő (1) tök (1) tökön rúg (1) tökön rúgás (1) történelem (13) törvény (2) továbbképzés (1) toxikus maszkulinitás (1) transzfeminizmus (7) transzfóbia (4) transzgender (19) transzkritikus (4) transzneműség (43) transz férfi (6) Trans Film Fest (1) tranzíció (nemi átmenet) (1) tréning (1) troll (3) trump (1) Trump (1) túlfogyasztás (1) túlnépesedés (1) túlóra (1) tüntetés (5) Túró Rudi (1) twitter (2) unborn (1) ünnepek (1) unoka (1) unoka szülés (1) USA (6) Utah (1) Utah állam (1) utazó (1) utca (1) utcai zaklatás (2) utcán élés (1) üveggömb (1) vagina (2) válasz (2) választás (3) választás2018 (1) van egy álmom (1) városi libsi (1) védekezés (1) vegetáriánus-vegán (1) vélemény (5) velemismegtörtént (3) velociraptor (1) vetélés (1) vicc (1) video (2) videoblog (3) viking (1) vírus (2) vita (2) vitakultúra (3) vlogger (1) vonat (1) wikipédia (1) womens march (1) Young Feminist (1) zaklatás (2) zsákfalu (2) Zuzana Čaputová (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása